Egy budapesti középiskolás diák is csatlakozik ahhoz az egyedülálló nemzetközi expedícióhoz, amelynek célja az Északi-sarkvidék felfedezése egy atomjégtörő fedélzetén.
Idén nyáron ismét útnak indul a Roszatom nemzetközi sarkvidéki expedíciója, amelynek különlegessége, hogy egy atomjégtörő fedélzetén 21 ország tehetséges középiskolásai utaznak az Északi-sarkvidékre - írja a HVG. Magyarországot ezúttal Dezséri Enikő, a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium tanulója képviseli.
A résztvevők a „Tudás jégtörője” elnevezésű nemzetközi tudományos versenyen nyerték el helyüket. A többfordulós megmérettetés utolsó körében a diákoknak videós prezentációban kellett bemutatniuk, hogyan segíthetik a nukleáris technológiák saját országuk fejlődését.
Enikő előadásában a globális felmelegedés és a csökkenő termőterületek problémájára kínált megoldást. A vertikális növénytermesztés lehetőségeit mutatta be, amely során zárt, üvegházas környezetben, föld nélkül, mesterséges fény és szabályozott klíma segítségével termesztenek növényeket. A szükséges energiát pedig – javaslata szerint – atomerőművek biztosíthatnák. Emellett Enikő kitért az atomenergia szerepére az űrkutatásban is. Az értékelő zsűri nemcsak az aktualitást, hanem az ötlet eredetiségét és kreatív megközelítését is kiemelten díjazta.
Két éremmel és egy különleges díjjal tért haza a Széchenyi Egyetem betonkenucsapata
A Tudás jégtörője program célja a természettudományok népszerűsítése, a nukleáris technológiák bemutatása, valamint a fiatal tehetségek támogatása és pályaorientációjuk elősegítése. A projektet az Atomenergetikai Információs Központok Hálózata szervezi a Roszatom állami vállalat támogatásával.
Az expedíciók eddigi története során több mint 350 diák jutott el az Északi-sarkvidékre. Magyar résztvevő tavaly is volt: Varga Levente, a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium tanulója képviselte hazánkat.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
