Magyar gimnazista is részt vesz a Roszatom nemzetközi északi-sarki expedícióján

Egy budapesti középiskolás diák is csatlakozik ahhoz az egyedülálló nemzetközi expedícióhoz, amelynek célja az Északi-sarkvidék felfedezése egy atomjégtörő fedélzetén.

Idén nyáron ismét útnak indul a Roszatom nemzetközi sarkvidéki expedíciója, amelynek különlegessége, hogy egy atomjégtörő fedélzetén 21 ország tehetséges középiskolásai utaznak az Északi-sarkvidékre - írja a HVG. Magyarországot ezúttal Dezséri Enikő, a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium tanulója képviseli.

A résztvevők a „Tudás jégtörője” elnevezésű nemzetközi tudományos versenyen nyerték el helyüket. A többfordulós megmérettetés utolsó körében a diákoknak videós prezentációban kellett bemutatniuk, hogyan segíthetik a nukleáris technológiák saját országuk fejlődését.

Enikő előadásában a globális felmelegedés és a csökkenő termőterületek problémájára kínált megoldást. A vertikális növénytermesztés lehetőségeit mutatta be, amely során zárt, üvegházas környezetben, föld nélkül, mesterséges fény és szabályozott klíma segítségével termesztenek növényeket. A szükséges energiát pedig – javaslata szerint – atomerőművek biztosíthatnák. Emellett Enikő kitért az atomenergia szerepére az űrkutatásban is. Az értékelő zsűri nemcsak az aktualitást, hanem az ötlet eredetiségét és kreatív megközelítését is kiemelten díjazta.

Két éremmel és egy különleges díjjal tért haza a Széchenyi Egyetem betonkenucsapata

A Tudás jégtörője program célja a természettudományok népszerűsítése, a nukleáris technológiák bemutatása, valamint a fiatal tehetségek támogatása és pályaorientációjuk elősegítése. A projektet az Atomenergetikai Információs Központok Hálózata szervezi a Roszatom állami vállalat támogatásával.

Az expedíciók eddigi története során több mint 350 diák jutott el az Északi-sarkvidékre. Magyar résztvevő tavaly is volt: Varga Levente, a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium tanulója képviselte hazánkat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.