Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Bár az egyik csapatnak komoly kihívással kellett szembenéznie a versenyen, így is remekeltek a győri hallgatók a Lengyelországban rendezett Krakkói Betonkenu Kihíváson.
A SZEnavis női és férfipárosa is második helyet szerzett, míg a vegyes páros törött lapáttal teljesítette a távot – számolt be a versenyről a Széchenyi István Egyetem.
A győri versenyzők nemzetközi sikert ért el az 5 ország 10 egyetemének 15 csapata részvételével rendezett krakkói megmérettetésen.
A női párosban induló László Brenda és László Vanda a második helyet szerezte meg, ahogy a férfi páros – Molnár Ákos és Gerencsér Máté – is ezüstérmet szerzett. A vegyes páros – Gutta Petra és Kamil Albert – szereplése azonban nem volt zökkenőmentes.
Bár az első futamukon a mezőny legjobb idejét érték el, a következő körben eltörött az egyik evezőlapátjuk. Ennek ellenére nem adták fel a verseny, egy lapáttal és két kézzel evezve a hatodik helyen végeztek, csupán néhány másodperccel lecsúszva a továbbjutásról. Az elszánt csapat így ezzel elnyerte a Best Fighting Spirit díjat – számolt be a versenyről Pollák András, a SZEnavis alapítója és jelenlegi mentora, az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője.

Kamil Albert csapatvezető, a vegyes páros férfitagja elmondta, hogy minden évben új hajót építenek. Az ideit úgy tervezték meg, hogy az a leginkább alkalmazkodjon a krakkói verseny sajátosságaihoz.
Az idei betonkenu 76,5 kilogrammos, amely a formatervezéstől a kivitelezésig a csapat produktuma. „Mindhárom versenyszámban 150 méteres pályát kellett teljesíteni egy fordulóval, amelyeken nagyon jól vizsgázott az általunk készített betonkenu” - mondta a versenyző.
A Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata 2012-ben alakult, az elmúlt évtizedben nagy utat járt be, hiszen első hajójuk még 380 kilogrammot nyomott, a 2024-es németországi regattán pedig az egyik legkönnyebb hajóját építették meg a győri egyetemisták, ami csak néhány grammal volt több, mint 12 kilogramm:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.