Magyar siker a nemzetközi betonkenu-regattán

A nemzeti mezőny egyik legkönnyebb hajóját építették meg a győri egyetemisták.

A Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata, a SZEnavis egyedüli magyarként vett részt a nemzetközi versenyen, ahol hét ország több mint negyven egyeteme képviseltette magát.

A győri egyetem betonkenucsapatát 2012-ben alapították. Az első hajójuk még 380 kilós volt, a mostani pedig csak néhány grammal volt több, mint 12 kg - derült ki az egyetem Eduline-nak is elküldött közleményéből.

A csapaton belül a kezdetektől íratlan szabály, hogy soha nem egy meglévő fejlesztést tökéletesítenek a hallgatók, hanem minden évben más technológiával építenek új hajót. Így biztosít a versenycsapat gyakorlati tudást, folyamatos szakmai fejlődést tagjainak

– mondta Pollák András, a SZEnavis alapítója és jelenlegi mentora, az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője.

Gerencsér Máté építőmérnök-hallgató úgy fogalmazott, hogy mindig a szemeszter elején találják ki, milyen technológiát fognak alkalmazni.

Sokan nem értik, hogy mi értelme betonból kenut építeni, egyáltalán miként marad fent a beton a vízen. Nekünk éppen ez a mérnöki kihívás a lényeg, amit még tovább fokozunk azzal, hogy mindig más, a többi csapat által kevésbé alkalmazott technológiákat választunk. Idei, geotextiles módszerünk is egyedinek bizonyult.

- tette hozzá Máté, majd kitért arra is, hogy az volt számukra a legfontosabb, hogy minél jobb kenut építsenek, és lehető legkönnyebb hajóval tudjanak indulni az evezős versenyen. A mostani kenujuk csak pár grammal volt nehezebb a regattán induló legkönnyebb hajónál.

A SZEnavis női párosa negyven induló közül a tizedik, a férfi páros ötvenből a kilencedik, míg vegyes párosuk harmincból a hatodik helyen végzett.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.