Magyar siker a nemzetközi betonkenu-regattán

A nemzeti mezőny egyik legkönnyebb hajóját építették meg a győri egyetemisták.

A Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata, a SZEnavis egyedüli magyarként vett részt a nemzetközi versenyen, ahol hét ország több mint negyven egyeteme képviseltette magát.

A győri egyetem betonkenucsapatát 2012-ben alapították. Az első hajójuk még 380 kilós volt, a mostani pedig csak néhány grammal volt több, mint 12 kg - derült ki az egyetem Eduline-nak is elküldött közleményéből.

A csapaton belül a kezdetektől íratlan szabály, hogy soha nem egy meglévő fejlesztést tökéletesítenek a hallgatók, hanem minden évben más technológiával építenek új hajót. Így biztosít a versenycsapat gyakorlati tudást, folyamatos szakmai fejlődést tagjainak

– mondta Pollák András, a SZEnavis alapítója és jelenlegi mentora, az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője.

Gerencsér Máté építőmérnök-hallgató úgy fogalmazott, hogy mindig a szemeszter elején találják ki, milyen technológiát fognak alkalmazni.

Sokan nem értik, hogy mi értelme betonból kenut építeni, egyáltalán miként marad fent a beton a vízen. Nekünk éppen ez a mérnöki kihívás a lényeg, amit még tovább fokozunk azzal, hogy mindig más, a többi csapat által kevésbé alkalmazott technológiákat választunk. Idei, geotextiles módszerünk is egyedinek bizonyult.

- tette hozzá Máté, majd kitért arra is, hogy az volt számukra a legfontosabb, hogy minél jobb kenut építsenek, és lehető legkönnyebb hajóval tudjanak indulni az evezős versenyen. A mostani kenujuk csak pár grammal volt nehezebb a regattán induló legkönnyebb hajónál.

A SZEnavis női párosa negyven induló közül a tizedik, a férfi páros ötvenből a kilencedik, míg vegyes párosuk harmincból a hatodik helyen végzett.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.