A nemzeti mezőny egyik legkönnyebb hajóját építették meg a győri egyetemisták.
A Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata, a SZEnavis egyedüli magyarként vett részt a nemzetközi versenyen, ahol hét ország több mint negyven egyeteme képviseltette magát.
A győri egyetem betonkenucsapatát 2012-ben alapították. Az első hajójuk még 380 kilós volt, a mostani pedig csak néhány grammal volt több, mint 12 kg - derült ki az egyetem Eduline-nak is elküldött közleményéből.
A csapaton belül a kezdetektől íratlan szabály, hogy soha nem egy meglévő fejlesztést tökéletesítenek a hallgatók, hanem minden évben más technológiával építenek új hajót. Így biztosít a versenycsapat gyakorlati tudást, folyamatos szakmai fejlődést tagjainak
– mondta Pollák András, a SZEnavis alapítója és jelenlegi mentora, az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője.
Gerencsér Máté építőmérnök-hallgató úgy fogalmazott, hogy mindig a szemeszter elején találják ki, milyen technológiát fognak alkalmazni.
Sokan nem értik, hogy mi értelme betonból kenut építeni, egyáltalán miként marad fent a beton a vízen. Nekünk éppen ez a mérnöki kihívás a lényeg, amit még tovább fokozunk azzal, hogy mindig más, a többi csapat által kevésbé alkalmazott technológiákat választunk. Idei, geotextiles módszerünk is egyedinek bizonyult.
- tette hozzá Máté, majd kitért arra is, hogy az volt számukra a legfontosabb, hogy minél jobb kenut építsenek, és lehető legkönnyebb hajóval tudjanak indulni az evezős versenyen. A mostani kenujuk csak pár grammal volt nehezebb a regattán induló legkönnyebb hajónál.
A SZEnavis női párosa negyven induló közül a tizedik, a férfi páros ötvenből a kilencedik, míg vegyes párosuk harmincból a hatodik helyen végzett.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
