Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A nemzeti mezőny egyik legkönnyebb hajóját építették meg a győri egyetemisták.
A Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata, a SZEnavis egyedüli magyarként vett részt a nemzetközi versenyen, ahol hét ország több mint negyven egyeteme képviseltette magát.
A győri egyetem betonkenucsapatát 2012-ben alapították. Az első hajójuk még 380 kilós volt, a mostani pedig csak néhány grammal volt több, mint 12 kg - derült ki az egyetem Eduline-nak is elküldött közleményéből.
A csapaton belül a kezdetektől íratlan szabály, hogy soha nem egy meglévő fejlesztést tökéletesítenek a hallgatók, hanem minden évben más technológiával építenek új hajót. Így biztosít a versenycsapat gyakorlati tudást, folyamatos szakmai fejlődést tagjainak
– mondta Pollák András, a SZEnavis alapítója és jelenlegi mentora, az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője.
Gerencsér Máté építőmérnök-hallgató úgy fogalmazott, hogy mindig a szemeszter elején találják ki, milyen technológiát fognak alkalmazni.
Sokan nem értik, hogy mi értelme betonból kenut építeni, egyáltalán miként marad fent a beton a vízen. Nekünk éppen ez a mérnöki kihívás a lényeg, amit még tovább fokozunk azzal, hogy mindig más, a többi csapat által kevésbé alkalmazott technológiákat választunk. Idei, geotextiles módszerünk is egyedinek bizonyult.
- tette hozzá Máté, majd kitért arra is, hogy az volt számukra a legfontosabb, hogy minél jobb kenut építsenek, és lehető legkönnyebb hajóval tudjanak indulni az evezős versenyen. A mostani kenujuk csak pár grammal volt nehezebb a regattán induló legkönnyebb hajónál.
A SZEnavis női párosa negyven induló közül a tizedik, a férfi páros ötvenből a kilencedik, míg vegyes párosuk harmincból a hatodik helyen végzett.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.