szerző:
Eduline

Az angol az első idegen nyelv – többek között ezt a mondatot hiányolja az új Nemzeti alaptantervből a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottsága. Csépe Valéria, az alaptantervet kidolgozó kutatócsoport vezetője azonban úgy véli, az iskolák harmadában nincsenek meg a feltételek az angoltanításhoz. És van, ahol csak „hunglish-t” tanítanak.

©

„Az iskoláknak csak a 65 százalékában van meg annak a lehetősége, hogy valamilyen szintű angoltanítás történjen. Sőt az iskolák egy részében a hunglish tanítása folyik. Nem véletlenül tartunk ott nyelvi kompetenciában, ahol tartunk” – mondta az iskolai nyelvoktatásról Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptantervet kidolgozó kutatócsoport vezetője az MTA keddi közoktatási konferencián.

Miért nem kötelező angolul tanulni?

Nem véletlenül kerültek elő a nyelvoktatás kérdései az MTA konferenciáján. Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága egy nappal korábban tette közzé az új NAT tervezetét értékelő anyagát, amelyben kiemelik: az alaptantervnek ki kell mondania, hogy az angol az első idegen nyelv. „ Gyakorlatilag minden új technológia angol nyelven születik meg, az ezekhez való hozzáférés könnyedségének kulcsa az angoltudás. Ezért ezt ki kell emelni a közoktatásban, ez igazi nemzeti érdek. Nincs az országnak kapacitása egyszerre több különböző nyelv tanulását azonos szinten támogatni. Arra kell koncentrálni az állami erőforrásokat, ami a legnagyobb előnyt, hasznot hozza. Ezért a NAT mondja ki, hogy az angol az első kötelező nyelv és a pedagógusok kapjanak támogatást a nyelvtanulásra” – olvasható a részletes véleményben.

Csapó Benő oktatáskutató szerint sem elég hangsúlyos az új NAT-ban az angoltudás szerepe. „Nem lehet elmenni a jelenség mellett, hogy ma – bármennyire is valljuk a nyelvek egyenrangúságát – a nemzetközi kommunikációban az angol kiemelt szerepre tett szert” – mondta az MTA konferenciáján.

Falusi iskolák: sok helyen csak németül lehet tanulni

A 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből kiderül: a községekben élő szülők zöme nem dönthet szabadon arról, gyermeke milyen nyelvet tanuljon, mert a községi iskolák 80 százaléka csak egy idegen nyelvet oktat, minden harmadik csak németet.

"A községi iskolák általában kisebbek, ami magyarázhatja, hogy ezekben az iskolákban gyakran csak egyféle nyelvet oktatnak" - olvasható az eredményeket taglaló tanulmányban, amely azt is hozzáteszi: a községektől a nagyobb településtípusok felé haladva az angolul tanulók aránya nő, a németül tanulóké csökken. A kizárólag németet oktató 408 iskola közül 339 valamelyik községben található – vagyis leginkább a falvakban élő gyerekek szembesülnek azzal a helyzettel, hogy az iskolában nincs lehetőségük az angol nyelv tanulására.

Budapest és a községek között óriási a különbség: a fővárosban tanulóknak csak az egyhatoda tanulja a németet első idegen nyelvként, míg a községi gyerekeknek több mint harmada.

Szomorú eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról: nagy a lemaradás a kisebb településeken

Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között - derül ki a 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből. Ráadásul a falvakban élő szülők közül sokan szembesülnek azzal, hogy a munkaerőpiacon hiába alapelvárás az angoltudás, gyerekeik a helyi iskolában nem tanulhatnak angolul.

És ha csak egy nyelvet tanulnának a diákok?

Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának anyaga egyébként azt is leszögezi: az új NAT-ban a második idegen nyelvre is legyenek előírások. „Messzemenően elavult szemléletnek tartjuk és a 21. században Magyarországon kifejezetten káros „egy idegen nyelvről” beszélni. Régen a magyar értelmiség 2-3 nyelvet is tudott” - írják.

Nem meglepő, hogy kiemelték a második idegen nyelv oktatásának kérdését. Szeptemberben az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejelentette: megvizsgálják, érdemes-e átcsoportosítani a középiskolákban oktatott második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanítására. Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár néhány nappal később arról beszélt, gondolkodnak azon, hogy koncentrálják a nyelvoktatást, azaz az óraszámot nem csökkentenék, de alapvetően egy nyelvet oktatnának a szakképző iskolákban (a szakgimnázium zömében egyébként most is egy idegen nyelvet oktatnak).

Az ötlet a Nemzeti Versenyképességi Tanácstól származik, amely a nyelvszakos egyetemisták külföldi résztanulmányainak támogatása, a nyelvi kurzusra fordítható diákhitel bevezetése, a nyelvi táborok szervezésének ösztönzése és a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése mellett ezzel a javaslattal is foglalkozna, így javítva az iskolai nyelvoktatás hatékonyságán. Ha az ötlet átmegy a kormányon, a középiskolások heti 3-4 óra helyett 6-8 órában tanulnának angolul vagy németül.

Furcsa ötlet, mégis foglalkoznak vele: mi lenne, ha két nyelv helyett egyet tanulnának a diákok?

Mi lenne, ha a középiskolások kettő helyett egy idegen nyelvet tanulnának, és a második idegen nyelv óraszámát az első nyelv tanulására fordítanák? Más javaslatok mellett ezzel az ötlettel is foglalkozik az innovációs minisztérium. A nyelvtanárok nem rajonganak az ötletért, szerintük nem az óraszámokkal van baj.

Mi a baj az iskolai nyelvtanítással?

Az Eduline által korábban megkérdezett nyelvtanárok nem tartják jónak az ötletet, az ugyanis egyértelmű, hogy nem az óraszámokkal van baj. A kormány által elrendelt, több mint nyolcezer diák és 1118 nyelvtanár bevonásával készített kutatásból kiderül: az általános iskolákban 504 tanórát ülnek végig a diákok, a középiskolákban további 432 tanórán vesznek részt a diákok. Ennyi órának – elvileg – elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy egy diák legalább a B1-es vagy a B2-es szintet elérje, az Association of Language Testers in Europe nevű szervezet szerint az alapfokú nyelvvizsgáig 350-400 60 perces órával el lehet jutni.

A gimnáziumi és szakgimnáziumi igazgatók a legégetőbb problémának sokkal inkább a diákok motiválatlanságát és tanulási nehézségeiket tartják, de a megfelelő tanárok is sokszor hiányoznak a rendszerből, anyanyelvi lektorokra is szükség lenne, de arra is kitértek az intézményvezetők, hogy a nyelvtanárok sokszor nem rendelkeznek megfelelő eszköztárral, hogy az összes diákot megfelelően kezeljék.

Az általános iskolai igazgatók szerint a nyelvoktatás akkor is hatékonyabbá válna, ha a tárgyi és a technikai feltételek adottak lennének, például lenne wifi és működő okostábla a tantermekben. A második legtöbbet említett zavaró tényező az általános iskolákban is a tanulók motiválatlansága, de a tanárhiány és a pedagógusok módszertani felkészültségének hiányosságai és a magas csoportlétszám is komoly problémát okoz az általános iskolákban.

A gyakori tanárcserét is a saját bőrükön érzik a diákok, minden negyedik megkérdezett gimnazista arról számolt be, hogy négy, öt, hat vagy ennél is több pedagógus tanította őket az első idegen nyelvre, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden tanévben új nyelvtanárt kaptak. A diákok szerint egyénként a nyelvórákon még mindig kevés a páros és a csoportmunka, sokat beszélnek az órákon magyarul, és még mindig alig jut idő arra, hogy egy-egy tanuló megszólaljon az adott idegen nyelven.