Felvételi 2025: a jelentkezési határidő után is lesz lehetőség a nyelvvizsga feltöltésére?

2025. február 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket a felsőoktatási felvételire. Mutatjuk, mi történik, ha a jelentkezési időszak végéig nem töltitek fel a nyelvvizsgát.

A jelentkezéshez szükséges dokumentumokat az E-felvételi rendszerébe kell feltöltenetek. A szabályok szerint a már rendelkezésre álló dokumentumokat 2025. február 15-ig, az ezt követően megszerzetteket pedig legkésőbb 2025. július 9-ig.

A jelentkezési határidőt követően a Hivatal létrehozza a felvételi eljárás központi nyilvántartását, várhatóan pedig 2025. március 20-tól elérhetőek lesznek az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. Így a hiányos dokumentumokat legkésőbb 2025. július 9-ig pótolhatjátok.

Az ügyintézés során lehetőségetek lesz:

  • feltölteni a jelentkezési határidőt követően szerzett dokumentumokat,
  • módosítani a jelentkezési helyek sorrendjén (egy alkalommal), illetve egyes adatokon,
  • visszavonni egy-egy, vagy az összes jelentkezési helyet.

Ezért, ha a jelentkezés határideje után szerzitek csak meg a nyelvvizsgát, nem kell aggódnotok, ugyanis az ügyintézés időszakában még bőven lesz időtök a dokumentum pótlására.

 

 

Hozzászólások

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.

Szabadság, hozzáférés, autonómia: kilenc szakszervezet közös kiáltványa a felsőoktatás valódi megújításáért

Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.