Kihirdették a 2025-ös keresztféléves felvételi ponthatárait. Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok azokon az alapszakokon, ahova a legtöbben jelentkeztek.
Az általános felvételi eljáráshoz képest limitált lehetőségek közül válogathattak azok a felvételizők, akik valamilyen alapszakra készültek a 2025-ös keresztféléves felvételi eljárás során, hiszen ilyenkor az egyetemek többsége általában mesterképzéseket hirdet meg és azok közül sem mindet.
A 2025-ös keresztféléves felvételi eljárásban a legnépszerűbb alapképzés így mindössze 84 elsőhelyes jelentkezővel a kommunikáció és médiatudomány volt, amit 76 elsőhelyes jelentkezővel a kereskedelem és marketing követ, majd 70 fővel a pénzügy és számvitel, 68 fővel az emberi erőforrások és alig 33 elsőhelyes jelentkezővel a nemzetközi tanulmányok.
Mutatjuk, hány pontot kellett elérni a bekerüléshez:
kommunikáció- és médiatudomány
kereskedelem és marketing
pénzügy és számvitel
emberi erőforrások
nemzetközi tanulmányok
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
