Keresztféléves felvételi 2025: ilyen pontok kellettek a bejutáshoz a legnépszerűbb alapszakokon

Kihirdették a 2025-ös keresztféléves felvételi ponthatárait. Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok azokon az alapszakokon, ahova a legtöbben jelentkeztek.

  • Székács Linda

Az általános felvételi eljáráshoz képest limitált lehetőségek közül válogathattak azok a felvételizők, akik valamilyen alapszakra készültek a 2025-ös keresztféléves felvételi eljárás során, hiszen ilyenkor az egyetemek többsége általában mesterképzéseket hirdet meg és azok közül sem mindet.

A 2025-ös keresztféléves felvételi eljárásban a legnépszerűbb alapképzés így mindössze 84 elsőhelyes jelentkezővel a kommunikáció és médiatudomány volt, amit 76 elsőhelyes jelentkezővel a kereskedelem és marketing követ, majd 70 fővel a pénzügy és számvitel, 68 fővel az emberi erőforrások és alig 33 elsőhelyes jelentkezővel a nemzetközi tanulmányok.

Mutatjuk, hány pontot kellett elérni a bekerüléshez:

kommunikáció- és médiatudomány

  • Kodolányi János Egyetem: 138, 136 (Budapesten)
  • Budapesti Metropolitan Egyetem: 153
  • Milton Friedman Egyetem: 308

kereskedelem és marketing

  • Budapesti Metropolitan Egyetem: 114
  • Pécsi Tudományegyetem: 331
  • Wekerle Sándor Üzleti Főiskola: 167

pénzügy és számvitel

  • Budapesti Metropolitan Egyetem: 240
  • Milton Friedman Egyetem: 332
  • Pécsi Tudományegyetem: 316

emberi erőforrások

  • Kodolányi János Egyetem: 153 (távoktatásban), 142 (levelezőn)
  • Budapesti Metropolitan Egyetem: 226
  • Milton Friedman Egyetem: 480

nemzetközi tanulmányok

  • Kodolányi János Egyetem: 92
  • Budapesti Metropolitan Egyetem:255
  • Milton Friedman Egyetem: 348
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.