Szomorú eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról: nagy a lemaradás a kisebb településeken

2

Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között - derül ki a 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből. Ráadásul a falvakban élő szülők közül sokan szembesülnek azzal, hogy a munkaerőpiacon hiába alapelvárás az angoltudás, gyerekeik a helyi iskolában nem tanulhatnak angolul.

Forrás: Túry Gergely

A hatodikosok több mint háromnegyede teljesítette a tantervekben előírt A1-es szintet angolból és németből, a nyolcadik évfolyamon azonban már nagyobbak a különbségek: míg angolból a nyolcadikosok majdnem kétharmada teljesített megfelelően, addig a németetl tanulóknak mindössze 42 százaléka "ment át" az A2-es szintű teszten - derül ki az Oktatási Hivatal 2017-es idegen nyelvi mérésének adataiból. 2015 óta szerveznek idegen nyelvi mérést a hatodikosoknak és a nyolcadikosoknak, a tesztet azoknak kell kitölteniük, akik első idegen nyelvként angolt vagy németet tanulnak.

hirdetés
hirdetés

Az országban tavaly összesen 172 831 diák idegen nyelvi tudását mérték fel, 73 százalékuk angolul, 27 százalékuk németül tanul. Az idegen nyelvi mérés elsősorban az olvasott és a hallott szöveg értését méri, a teszten azok a diákok kaptak „megfelelt” minősítést, akik a hat feladatban az összpontszám legalább hatvan százalékát megszerezték.

A hatodikosok egy A1-es szintű feladatsort kaptak – aki ilyen szinten beszél angolul vagy németül, be tud mutatkozni, meg tud válaszolni és fel tud tenni egészen egyszerű kérdéseket, ismeri a nagyon alapvető fordulatokat. A nyolcadikosok ennél valamivel nehezebb, A2-es tesztet kaptak. Ezen a szinten a nyelvtanulók – elvileg – megértenek és használni tudnak olyan mondatokat és gyakori kifejezéseket, amelyek „alaptémákhoz”, például a családhoz, vásárláshoz, munkához kapcsolódnak, már tudnak beszélni saját magukról és szűkebb környezetükről.

Budapesti és községi iskolák: nagyok a különbségek

Az előző évekhez hasonlóan idén is nagyok a különbségek a kistelepüléseken, kisebb városokban, megyeszékhelyeken és Budapesten tanuló általános iskolások teljesítménye között. A budapesti, németül tanuló nyolcadikosok majdnem 60 százaléka megfelelt minősítést kapott az idegen nyelvi mérésen, míg a községekben élő kortársaiknak többsége nem érte el az elvárt nyelvi szintet – alig több mint 38 százalékuk kapott megfelelő minősítést. Angolból is rosszabbak a községekben és kisebb városokban élő diákok eredményei: a budapesti nyolcadikosok 80 százaléka megfelelt a mérésen, a községekben a diákok alig több mint fele – egészen pontosan 53,9 százaléka – érte el az A2-es szintet.

A 2017-es szövegértési és matematikai kompetenciaméréshez hasonlóan az idegen nyelvi mérés eredményei is az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi iskolákban a leggyengébbek. Az ott élő, németül tanuló nyolcadikosoknak alig 35-39 százaléka kapott megfelelt minősítést a mérésen, de angolból is elmarad az eredményük a legjobb teljesítő régiókban élő diákok pontszámától – angolból például Budapesten a nyolcadikosok 80 százaléka szerzett elegendő pontot, míg a három tisztántúli régióban csupán 60-64 százalékuk.

"A gyenge eredményt elérő (iskolai) telephelyek arányában nagy különbség van a régiók között, míg az észak‐alföldi és az észak‐magyarországi régióban a gyenge eredményt elérő telephelyek aránya 20 százalék körül van, addig a nyugat‐dunántúli régióban és Budapesten a gyenge eredményt elérő telephelyek aránya 5‐6 százalék" - olvasható az eredményekről szóló tanulmányban. 

Falusi iskolák: sok helyen nincs angoloktatás

Nem ez az egyetlen különbség a városok és a kisebb települések között. A kutatási eredményekből kiderül: a községekben élő szülők zöme nem dönthet szabadon arról, gyermeke milyen nyelvet tanuljon, mert a községi iskolák 80 százaléka csak egy idegen nyelvet oktat, minden harmadik csak németet. "A községi iskolák általában kisebbek, ami magyarázhatja, hogy ezekben az iskolákban gyakran csak egyféle nyelvet oktatnak" - olvasható az eredményeket taglaló tanulmányban, amely azt is hozzáteszi: "a községektől a nagyobb településtípusok felé haladva az angolul tanulók aránya nő, a németül tanulóké csökken. A községekben iskolába járóknak több mint egy harmada, míg a Budapesten iskolába járóknak csak az egyhatoda tanul németül".

Ráadásul a kizárólag németet oktató 408 iskola közül 339 valamelyik községben található – vagyis leginkább a falvakban élő gyerekek szembesülnek azzal a helyzettel, hogy az iskolában nincs lehetőségük az angol nyelv tanulására. Az persze aligha meglepő, hogy a csak németet oktató iskolák aránya a nyugat-magyarországi régióban jóval magasabb, mint például Budapesten (a fővárosban csak hat olyan iskola van, amely csak németórákat biztosít a diákoknak, míg Vas megyében a diákok 60 százaléka németül tanul), hiszen sok középiskolás osztrák egyetemet választ, sőt a munkavállalók egy része is ausztriai munkahelyre ingázik.

A csak németet oktató községi iskolák magas aránya azért fontos mutató, mert a diákok jelentős része középiskolásként is ugyanazt a nyelvet fogja tanulni, amit általános iskolásként elkezdett - a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban ugyanis továbbra is csak egy idegen nyelv oktatása kötelező, egyedül a gimnáziumokban jelenik meg egy második idegen nyelv a kilencedik évfolyamosok órarendjében. Vagyis a nem gimnáziumban továbbtanulók iskolai keretek között nem tanulnak majd angolt.

Komoly problémák vannak a magyar fiatalok idegennyelv-tudásával

Nem mutatnak nagy hajlandóságot idegen nyelvek elsajátítására a magyar fiatalok - derült ki egy friss kutatásból. Szakértők szerint a hibát nem bennük, hanem az oktatási rendszerben kell keresni. Az uniós országok között Magyarországon van a legtöbb olyan fiatal, aki nem szeretne újabb idegen nyelveket tanulni - egyebek mellett ez is kiderül az Európai Bizottság oktatási főigazgatóságának friss kutatásából, amiben a 18-30 évesek nyelvtudását és nyelvtanulási hajlandóságát térképezték fel - írja a Népszava.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (2)

Szomorú, hogy nem beszélnek a gyerekek angolul? Az angol diákok nem szomorkodnak- pedig nem olyan jók szakmailag, mint a magyarok- pl. orvosdoktorként a nyomunkba nem érnek. Beszélek a más nyelvén- ügyeltem 18 évig INGYEN- tanítok ingyen, annyit kapok, mint egy kezdő sztár-szakos végzős- és kidolgozom ma is a lelkemet. Nem fakadok hát sírva a nagy szomorúság halltán- 10x többet húzok tized-huszad áron, és ez senkit nem érdekel. Mindenki mégsem mehetett el pénzt keresni, valakinek itthon is kellett maradni- magyarul. Semmibe véve a tudást, az energiát, amit ígért- meg nem kapott juttatásokért csinálok 30 éve. A gyerekem kap az én ajándékomért + pontokat??

Mindent maximálisan megtettem, 30 éve vagyok dr, orvos és lábtörlő- és ez nem változik. Egy generáció. Akik az újakat tanítják -ingyen- hogy jók legyenek. Kidolgoztam a lelkemet- és annyit kapok, mint egy kezdő informatikus. Hajrá, gyerekek. Ki felel ezért, kinek mi a mentsége???

Új hozzászólás



Felsőoktatás hirdetés

Felnőttképzés hirdetés

hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X