Így írhatsz tökéletes esszét a nyelvvizsgán: mire kaphatsz maximális pontszámot?

Akár nyelvvizsgára, akár külföldi felsőoktatási felvételire készülsz, meg kell tanulnod esszét írni. Nem is akármilyet: jól szerkesztett, jó stílusú esszét. Hogyan kell felépíteni a szöveget? Miért fontosak a kötő- és utalószavak? Milyen a megfelelő befejezés? Tippek és tanácsok.

Forrás: Pixabay

Nem igaz, hogy egy bizonyos kor fölött mindenki tud esszét írni, az viszont nem kérdés, hogy bizonyos kor fölött mindenképpen meg kell tanulni esszét írni. Már a középiskolában alkotni kell időnként ilyen műfajú szövegeket, az egyetemen-főiskolán pedig mindennapos feladat az esszéírás. Talán éppen emiatt fordul elő sok nyelvvizsgán, például a Cambridge-nyelvvizsgákon, a külföldi továbbtanuláshoz széles körben elfogadott IELTS vizsgán vagy az Euroexamnél. 

hirdetés
hirdetés

Miért fontos, hogy megtanulj esszét írni?

Mert a külföldi felsőoktatási felvételi talán legfontosabb eleme az ún. personal statement vagy más esetekben a motivációs levél megírása. Akármilyen névvel is illetjük a szövegtípust, a cél egy formális, esszéisztikus szöveg megalkotása, amelyben az egyetemre jelentkező részletesen elmagyarázza, miért éppen az adott témák érdeklik, milyen - ezekkel a témákkal kapcsolatos - tapasztalatokat szerzett, milyen tanulmányokat folytatott. A szöveg célja, hogy az írója okos, logikusan felépített érvekkel és magyarázatokkal meggyőzze a válogatókat, hogy alkalmas a továbbtanulásra egy külföldi egyetemen. 

A nyelvvizsgákon az esszéírás alapvetően egy nagyon formális, érvelő (150-200 szavas) szöveg megalkotását jelenti, amelyben a szerző egy nem ritkán ellentmondásos, provokatív vagy gondolatébresztő állításra (például „A nők és férfiak esélyei és jogai mindenhol azonosak” vagy „Az IT-kütyük kiölik a valódi kommunikációt”) reagál, pro és/vagy kontra érveit logikus szerkesztéssel bemutatva.

Esszéírás a nyelvvizsgán

Mivel a personal statement legfontosabb jellegzetességeivel, formai és tartalmi jegyeivel már részletesen foglalkoztunk ebben a cikkben, most a nyelvvizsgahelyzetre koncentrálunk.

Így néz ki az írásbeli a legnépszerűbb nyelvvizsgákon: íráskészség

Milyen feladatokkal ellenőrzik a vizsgázók íráskészségét a vezető nyelvvizsgaközpontok a B2-es írásbeliken? Cikksorozatunk mai részében annak járunk utána, milyen szövegtípusok sajátosságait érdemes átnézni nyelvvizsga előtt, milyen témák, milyen műfajok kerülhetnek elő az írásbeli "íráskészség" részében. BME-nyelvvizsgaközpont A BME nyelvvizsgájának íráskészség részében két feladatot kell megoldanotok: írnotok kell egy 170-200 szavas informális magánlevelet, valamint egy internetes fórumhozzászólást 120-140 szavas terjedelemben.

Témák és érvek

A vizsgán kapott téma fontos, de egyetlen nyelvvizsgán sem a gondolataid mélységét, eredetiségét értékelik, ezért fontos: ne azzal töltsd az idődet, hogy falrengető gondolatokat gyűjtesz össze, amelyekkel meggyőzöd a világot. Ne feledd, az esszédet értékelő szakemberek csak azt figyelik (és arra adnak pontokat), hogy mennyire hatékonyan fejted ki a témát, jól felépíthető, követhető-e a gondolatmeneted, vagy csak érvek és ellenérvek kusza halmazából áll a szöveged.

Kezdésnek gyűjtsd össze egy-egy oszlopban - csak kulcsszavakkal - az állítást alátámasztó, illetve az azt cáfoló érveket. Miután átfutottad a két listát, jelöld meg, esetleg rendezd össze azokat az érveket, amelyekre biztosan hivatkozni szeretnél. Megéri ez az öt perc gondolkodás, mert a végén már szinte látod magad előtt a megszerkesztett szöveget.
Az esszé szerkesztése során több megközelítést követhetsz, de mindenképpen arra törekedj, hogy a fő érvek mindegyikét egy-egy jól felépített bekezdésben mutasd be. Az íráskészség rész feladatainak megoldásához itt találsz tippeket, mintaszövegeket.

Mi kell még egy jó esszéhez?

Egy erős első bekezdés

A témára vonatkozó álláspontodnak az első bekezdésből ki kell derülnie. Nagyon fontos: ezt anélkül fogalmazd meg, hogy utalást tennél arra, egyetértesz vagy nem értesz egyet a témaként szolgáló kijelentéssel. Ennek a megfogalmazása azért lényeges, mert egy jól megszerkesztett esszében a további bekezdésekben elhelyezett érvek mindegyike az első bekezdésben megjelenő fő érvhez kapcsolódik.

Egy tételmondat minden érvelő bekezdésben

Ez ugyan nem elvárás a nyelvvizsgán, de ha megtanulod, hogy az esszé mindegyik bekezdésében kell lennie egy ún. topic sentence-nek, akkor automatikusan így fogod megoldani a feladatot. Vagyis úgy kell felépítened az egyes bekezdéseket, hogy biztosan legyen bennük egy-egy tételmondat, valamint két-három kapcsolódó mondat, amely kiegészíti, magyarázza, pontosítja vagy bővíti a tételmondatot. Ha külön figyelsz erre, elkerülöd azt a csapdát is, hogy egy bekezdés egyetlen mondatból álljon.

Igazi összefoglalást adó záró bekezdés

Azért is fontos, hogy az első bekezdésben megfogalmazd az álláspontodat a témáról, hogy a végén lezárásként, a nyitó érvet némileg átpofozva vissza tudj utalni arra. Persze nem szó szerint kell megismételni a nyitó véleményt, és az egyes bekezdésekben megfogalmazott érveket sem kell röviden újra felsorolni. Egy másik tipikus csapdát is elkerülhetsz, ha a záró bekezdésbe nem teszel új, korábban nem említett érvet vagy érveket. Ha a lezárás megfogalmazásakor új érv jut eszedbe, döntsd el, van-e még időd arra, hogy írj köré egy plusz bekezdést, amit valahogy beszúrsz a meglévő szövegbe, vagy idő hiányában inkább kihagyod.

Erős belső tartást adó kötő- és utalószavak, kifejezések

Az esszében és az egyes érveket bemutató bekezdésekben különösen fontosak a kötőszavak és kifejezések. Főleg azok, amelyek egyértelműen jelzik, mit szeretnél a kapcsolással kifejezni a bekezdésen vagy a teljes szövegen belül (pl. kontrasztot, pontosítást, összehasonlítást). Utóbbi azért különösen fontos, mert egy jól szerkesztett szöveg bekezdései jelentést hordoznak, egymással különféle viszonyban állnak, és nem egy felsorolás elemeit alkotják (vagyis kerülendők a bekezdés legelején az olyan bevezető kifejezések, mint az „először is…”, „továbbá…” stb.).

Az Euroexam blogján találtunk egy posztot, amely a szövegalkotásban használható kötőszavak és kifejezések témáját járja körbe, és egyben elnavigál hasznos oldalakra, ahonnan könnyen összegyűjtheted azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyekkel az esszéid belső szerkezetét megteremtheted.

A megfelelően hivatalos stílus

Ellentétben egy sor másik, a nyelvvizsgán gyakran előforduló szövegtípussal (például online komment, félhivatalos e-mail - a különböző szövegtípusokról itt találsz infót, és tippeket is kapsz a felkészüléshez), az esszében a szerző elsősorban a témához viszonyul, és nem az olvasóhoz. Tehát nem cseveg olvasójával, nem ad neki tanácsot, nem szólítja fel vagy kéri meg valamire. Vagyis ez egy távolságtartó, formális stílusú szöveg.

Ezért például angolban kerülnöd kell a rövidítéseket, ehelyett arra figyelj, hogy az érveid kerüljenek előtérbe, viszonylag semleges tálalásban. Ugyanez érvényes a personal statementre is, annak ellenére, hogy abban sok személyes elem lesz, hiszen élményeidre és tapasztalataidra is hivatkozni fogsz. Az Academic English-ről, az angol felsőoktatásban (is) használt változatáról itt olvashatod el cikkünket.

Bónusz infó: az esszéírásról most összegyűjtött szempontokat nem csak a nyelvvizsgán vagy a personal statement írásakor használhatod, akár egy ütős magyar nyelvű esszéhez is hasznosak lehetnek. És kinek ne jönne jól pár pluszpont a témazárókon, az érettségin vagy éppen egy egyetemi kurzuson?

Itt vannak a legfontosabb infók a nyelvvizsgákról: nyelvtani teszt, szótárhasználat, feladatok

Az elmúlt hónapokban rengeteg infót gyűjtöttünk össze azoknak, akik éppen a nyelvvizsgára készülnek, vagy még csak most keresik a legszimpatikusabb nyelvvizsgaközpontot. Íme, a legfontosabb cikkek egy helyen. Hány feladatot kell megoldani a nyelvvizsgán? A rövid válasz: attól függ, melyik nyelvvizsgát választjátok.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X