Leül az igazgató és az iskola egyik pedagógusa, hogy többé-kevésbé közösen eldöntsék, mennyire teljesített jól a tanév során. A beszélgetés alatt jelen lehetnek közreműködők is, de a végső döntést a tankerület hozza meg az igazgató segítségével. Szeptembertől így néz majd ki a teljesítményértékelés Pintér Sándor rendelete szerint, aminek vannak szubjektív és kézzel foghatóbb elemei is.

A teljesítményt egyrészt személyreszabott éves célok alapján kell minősíteni, arról, hogy ez mit takar június 10-ig teszi közzé a tájékoztatást a köznevelésért felelős miniszter. Emellett lesznek egységes értékelési szempontok is. Összesen 100 pontot gyűjthet össze így egy pedagógus, de a pontozás eltér aszerint, hogy valaki vezetői megbízásban van-e vagy sem.

Vezető megbízással nem rendelkező értékelendő személy esetén:

• a három, személyre szabott teljesítménycél megvalósulása esetén háromszor 8, összesen legfeljebb 24 pont,
• hét értékelési szempont alapján, összesen legfeljebb 76 pont.

A vezetői megbízással rendelkező értékelendő személy esetében:

• a négy, személyre szabott teljesítménycél megvalósulása esetén négyszer 10, összesen legfeljebb 40 pont,
• a hét értékelési szempont alapján, összesen legfeljebb 60 pont.

Az már kiderült, hogy mik az értékelési szempontok, és az is, hogy melyik hány pontot ér. A vezetői megbízással nem rendelkezők például 6 pontot kaphatnak a kommunikációra, 28-at a pedagógiai munka minőségére, szintén hatot a motivációra, az elkötelezettségre és az etikus magatartásra.

A dolgozók eredménye a fejlesztendő és a kiemelkedő skáláján mozog: az lehet kiemelkedő teljesítményű, akinek a pontszáma az elérhető pontszám legalább 80 százaléka, átlagos teljesítményű az, akinek pontszáma ennél kisebb, de az elérhető pontszám legalább 50 százaléka, és fejlesztendő teljesítményszintű az, akinek eredménye az elérhető pontszám 50 százaléka alatti. A teljesítmények értékelését az iskolákban június 30-ig, az óvodában pedig augusztus 15-ig kell elvégezni.

Korábban azt írtuk, hogy a vezető egy beszélgetést követően besorolja az értékelendő pedagógusokat teljesítményszintek szerint. A döntéshez kikérheti a szülők és a tanulók véleményét is, majd „dönt az illetmény-eltérítésről”, vagyis a bért emelheti vagy csökkentheti. Azonban Nagy Erzsébet pontosította a lapunknak, hogy az értékelés következtében nem csökkenhet a pedagógusok fizetése, kizárólag emelkedhet, és erről a végső döntést nem az igazgató, hanem a tankerület hozza meg, hiszen ő létesít munkaviszonyt a tanárokkal.

Kik vesznek részt az értékelésben?

A rendelet szövege szerint azokat a pedagógusokat kell értékelni, akik legalább Pedagógus I. besorolással rendelkeznek vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgoznak, tehát a gyakornokok nem lesznek értékelve. A tanárok évek óta jelentkezhetnek minősítési eljárásra, ami alapján eldől, hogy ki milyen besorolással rendelkezik és ezzel együtt mennyi fizetést kap. Minősítést a következő kategóriákban lehet szerezni: pedagógus I. minősítési eljárás gyakornokoknak, pedagógus I. eljárás a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőknek, pedagógus II. általános minősítési eljárás, mesterpedagógusi minősítési eljárás, kutatótanári minősítési eljárás.

Magát az értékelést majd az iskolaigazgatóknak kell elvégeznie egy elektronikus rendszerben, az intézményvezetőket pedig a fenntartó által kijelölt képviselő értékeli. Ez hatalmas terhet róhat a vezetőkre, hiszen minden pedagógusról össze kell gyűjtenie mindenféle adatot, készítenie kell előzetesen egy értékelési javaslatot, majd le kell ülnie beszélgetni a munkatársával, ami alapján meghatározza a pontszámot és eldönti, hogy módosítja-e az adott személy fizetését.

A szakszervezetek elégedetlenek

A kormány vállalta az uniós forrásokért cserébe, hogy a teljesítményértékelés rendszerét a szakszervezetek megkérdezésével alakítja ki, de ez elmaradt Nagy Erzsébet elmondása szerint. Azt is elárulta, hogy a tesztidőszakban gyakran előfordult, hogy a nevelőtestületeknél egyöntetűen 90-95 százalékos eredmények születtek. A szakszervezet nem ellenzi magát a teljesitményértékelést, de szerintük inkább az intézmény működésére kellene reflektálni, "hiszen ez egy csapatmunka", és nem egymáshoz képest értékelni a pedagógusokat, ami megosztja a nevelőtestületeket és feszültségeket szülhet.

"Nagy mértékben számít majd a lojalitás a tankerületi rendszer és az intézményvezető iránt, ami nem fog egy magasabb minőségű oktatáshoz vezetni"

– fogalmazott.

A PDSZ szeretné felvenni sztrájkövetelései közé a rendelet visszavonását, de ehhez előbb a másik nagy szervezettel, a Pedagógusok Szakszervezetével is meg kell állapodniuk. Azt a szakszervezeteknek sikerült kiharcolniuk, hogy az értékelés alapján ne lehessen negatív irányba megváltoztatni a béreket.

Hogyan jutottunk el idáig?

A Belügyminisztérium tavaly januárban jelentette be, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásba. A hír akkor hatalmas ellenállást váltott ki, a szakszervezetek indítottak egy aláírásgyűjtést a tervezet ellen, amit 11 ezren írtak alá. A szakképzésben februárban már el is kezdték az oktatók értékelését, amin a májusi bérfejlesztésük is múlt. Majd áprilisban már arról lehetett olvasni, hogy már 30-40 iskolában tesztelik a tanárok béreit differenciáló rendszert. Júliusban elfogadták a státusztörvényt, amely szerint a jövőben megszűnik a pedagógusok háromévente esedékes kötelező előmenetele, helyette a törvény a gyakornok, pedagógus I, pedagógus II, mesterpedagógus és kutatótanár fokozatokhoz a következő (bruttó) illetménysávokat rendeli:

• Gyakornok: 440 000 ft
• Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 ft
• Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 ft
• Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 ft
• Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 ft

Tehát a pedagógusok illetményének összege a jövőben eltérő lehet, annak meghatározása a tanárok egyéni teljesítményétől függ. A szakképzésben az eddigi tapasztalatok alapján Nagy Erzsébet azt mondta, hogy jelentős eltérések voltak az iskolák között, például nem egységes, hogy az elért pontszámok mennyi fizetésemelést vontak maguk után a különböző intézményekben.