A szakképzésben már zajlik az oktatók teljesítményértékelése, a májusi bérfejlesztésük múlik rajta

A közoktatásban még nem tesztelik a teljesítményértékelési rendszert, a szakképzésben oktatóknak viszont már most is részt kell venniük benne.

  • Eduline/MTI

A jelenleg is zajló felmérés alapul szolgál a májusi, átlagosan 5 százalékos további bérfejlesztéshez - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).

Elismételték, hogy 2020 júliusában átlagosan 30 százalékkal emelték a szakképzésben dolgozók bérét, illetve idén januártól még tovább nőtt a szakképzésben oktatók bére, akik a "köznevelési intézményekhez hasonlóan 10 százalékos béremelésben részesültek" - magyarázza a minisztérium közleményében.

Kiemelik, jelenleg folyik a szakképzésben oktatók teljesítményértékelése, és hozzátették, hogy a későbbi időszakban - "a már bejelentett köznevelési béremelésekhez hasonlóan - a szakképzésben is várható további korrekció".

A közoktatásban is bevezetnék

A kormány új teljesítményértékelési terve a gyakorlatban komoly feszültséget gerjesztene a tantestületeken belül, ezért a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) követelésekkel fordult a kormányhoz és aláírásgyűjtésbe kezdtek. Az aláírásgyűjtést a magyar kormánynak címezték azzal a céllal, hogy megakadályozzák, hogy a kormány - immár uniós pénzből is - tovább rombolja a közoktatást. Eddig több, mint 10 ezren írták alá a szakszervezetek követeléseit.

Sőt, tegnap a két nagy szakszervezet bejelentette, miután a kormány érdemben semmilyen követelésre nem reagált, határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a szakképzésben és kétnapos sztrájkot 2023. március 16-17-én a közoktatásban.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.