Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A 2024/2025-ös tanévtől indul a pedagógusok értékelése.
Minden tanárt a saját főnöke értékel majd a csütörtök este megjelent belügyminiszteri rendelet szerint. A vezetőknél négy személyre szabott cél teljesítéséért az összesen 100 pontból egyenként 10-et lehet kapni, nem vezető beosztásúaknál pedig három ilyen cél elérése 24 pontot érhet – írta meg a hvg.hu. Ezeket a célokat az érintettek véleményének mérlegelésével kell meghatározni.
A teljesítmények értékelését az iskolákban június 30-ig, az óvodában pedig augusztus 15-ig kell elvégezni. A vezető egy beszélgetést követően besorolja az értékelendő pedagógusokat teljesítményszintek szerint. A döntéshez kikérheti a szülők és a tanulók véleményét is, majd „dönt az illetmény-eltérítésről”, vagyis a bért emelheti vagy csökkentheti.
A dolgozó lehet kiemelkedő teljesítményű, ha a pontszáma az elérhető pontszám legalább 80 százaléka, átlagos teljesítményű az, akinek pontszáma ennél kisebb, de az elérhető pontszám legalább 50 százaléka, és „fejlesztendő teljesítményszintű” az, akinek eredménye az elérhető pontszám 50 százaléka alatti.
A rendeletben a mindenkire érvényes, közös értékelési szempontokat és a pontszámokat is meghatározták. A nem vezető pedagógusoknál így alakulnak:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.