Az előző évhez képest csökkent, de a legjobb esetben is csak stagnál a korai iskolaelhagyók aránya

A KSH friss statisztikái szerint a 9 százalékos uniós céltól még mindig elég távol vagyunk.

  • Székács Linda

2022-höz képest 0,8 százalékkal csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, de az elmúlt 10 év adataival összevetve ez még mindig csak stagnálást mutat - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett adataiból.

A szerdán nyilvánosságra hozott számok szerint 2023-ban 11,6 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. A férfiaknak 12,8, a nőknek 10,4 százaléka fejezte be idejekorán a tanulmányait.

Bár ez némileg alacsonyabb, mint az elmúlt évek adatai, hiszen a korai iskolaelhagyók aránya

  • 2022-ben 12,4
  • 2021-ben 12,0
  • 2020-ban 12,1
  • 2019-ben 11,8
  • 2018-ban 12,5
  • 2017-ben 12,5

2016-ban pedig 12,4 százalék volt, az adatok alapján még mindig csak a 2015-ös szintre tértünk vissza. Utoljára ugyanis ekkor volt 11,6 százalék a korai iskolaelhagyók aránya.

A KSH lakossági munkaerő-felmérésén alapuló adatfelvételének kezdete, vagyis 2001 óta egyébként jellemzően 11 és 13 százalék között mozog a korai iskolaelhagyók aránya. A legmagasabb 2001-ben 13,1 százalék, a legalacsonyabb pedig 2010-ben 10,8 százalék volt.

A statisztikák szerint egyébként Magyarországon a férfiak némileg hajlamosabbak a korai iskolaelhagyásra, mint a nők.

Csökkenő tendencia az unióban

Az Eurostat tavaly májusi cikke szerint 2012 és 2022 között jelentősen, mintegy 3 százalékkal 13 százalékról 10 százaléka csökkent a korai iskolaelhagyók aránya. Az uniós cél azonban az, hogy ez az arány 2030-ra 9 százalékra csökkenjen.

Ettől Magyarország egyelőre igen távol áll, tekintve, hogy 2012 és 2022 között leginkább emelkedett vagy éppen csak stagnált a korai iskolaelhagyók aránya, ami a román 16 és a spanyol 14 százalék után Németországgal és Olaszországgal párhuzamosan Magyarországon a legmagasabb (12%).

Tizennyolc uniós ország egyébként már teljesítette a 9 százalékos uniós célt 2022-re. A korai iskolaelhagyók aránya Horvátországban a legalacsonyabb, de 9 százalék vagy az alatti a korai iskolaelhagyók aránya Belgiumban, Csehországban, Írországban, Görögországban, Franciaországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban és Svédországban is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.