Ezek a legrosszabbul fizető szakmák a 30 év alattiaknál

Nem éri el a bruttó átlagbér a havi 300 ezret - ennyit lehet keresni a legrosszabbul fizető szakmákkal 30 év alatt. Mutatjuk a listát.

A KSH adatai szerint a listázott 461 foglalkozás közül a 30 év alattiak körében az alábbiakkal lehetett a legkevesebbet keresni bruttóban 2023-ban.

  1. Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 216 687 Ft
  2. Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású  245 797 Ft
  3. Kubikos 262 280 Ft
  4. Hivatalsegéd, kézbesítő 265 550 Ft
  5. Cipész, cipőkészítő -javító 268 340 Ft
  6. Egyéb takarító és kisegítő 271 931 Ft
  7. Vegyes profilú gazdálkodó 283 726 Ft
  8. Kézi mosó, vasaló 287 978 Ft
  9. Intézményi takarító és kisegítő 291 470 Ft
  10. Hordár, csomagkihordó 293 910 Ft

A lista elején a gyakorlatilag sehova máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás és szállítás áll. Ha valaki 30 év alatt ilyen területen dolgozik, akkor nettóban (ha 25 év feletti és nincsen gyereke) 144 ezer forintot keres, amiből maximum akkor lehet kijönni, ha a 30 év alatti még a szüleivel lakik, nem kell beszállnia a rezsibe és csak néha vásárol be.

Az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású fiatalok sem gazdálkodhatnak sokkal többől, ha nem jogosultak valamilyen adókedvezményre, akkor az átlagos havi jövedelmük nettóban csupán 163 ezer forint. A képzeletbeli lista harmadik helyén álló kubikosok pedig nettó 174 ezer forintot vihetnek haza.

A fiatalok körében legjobban fizető szakmákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.