Utánajártunk miért nem mehetnek a magyar szakképzésben érettségizett diákok a holland egyetemekre. Mutatjuk, hogyan változik idén a magyar érettségi – ezek voltak a hét legfontosabb történései.
Mennyire használható az egyetem alatt elsajátított tudás a gyakorlatban?
A friss diplomások 78 százaléka már a tanulmányai alatt is dolgozott a képzése legalább egy szakaszában. Bár a kötelező szakmai gyakorlatok általában szorosan kapcsolódnak a hallgatók tanulmányaihoz, sok esetben a szakmai tudás és a munka milyensége között nagy az eltérés.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) nemrég megjelent zárótanulmánya alapján - ami többek között a felsőoktatás és a munkaerő piac közti átmenetet vizsgálta - megnéztük, hogy melyik szakokon végez a legtöbb hallgató a tanulmányaikkal megegyező munkát, illetve az egyetemről kikerülve mennyi hasznát veszik az ott megszerzett tudásnak.
A felvételi rendszert a saját diákjaikra szabják – ezért nem fogadják el a magyar diákok szakképzésben szerzett érettségijét a holland egyetemek
Néhány nappal ezelőtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hívta fel arra a figyelmet, hogy két holland egyetemen sem fogadják el a magyar diákok szakgimnáziumban vagy technikumban szerzett érettségijét, csak a gimnáziumit. Hogy ennek mi az oka, és milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik a holland felsőoktatásba jelentkeznek, arról Nádas Ritával, az Engame Akadémia oktatásvezetőjével beszélgettünk.
Így változik a magyarérettségi 2024-ben
Az idei tavaszi érettségin a diákok már az új, 2020-as nemzeti alaptanterv alapján adnak számot a tudásukról. Míg az újfajta matekérettségi egészen közelít a gyakorlati problémákhoz, addig a magyarérettségi mintha évtizedeket lépett volna vissza, hiszen amellett, hogy többek között az első részben memoritereket kérhetnek számon írásban, nem kell rövid gyakorlati szövegeket (például kérvényt) írni.
Mutatjuk, hogyan változik a középszintű magyarérettségi 2024-ben.
Kettészakítaná a magyar társadalmat az állami iskolák tömeges fenntartóváltása
Nemrég kiderült, hogy február végére mintegy 60 iskoláért jelentkeztek egyetemek fenntartó alapítványai, illetve egyházak a Belügyminisztériumnál. Ha megvalósulna az állami köznevelési intézmények tömeges fenntartóváltása, akkor ez a folyamat növelné a szegregációt, megszűnne a kötelező felvételi körzet és rosszabb helyzetbe kerülnének a sajátos nevelési igényű diákok is.
Egyetem után: akár 11 ezer forintot is kellhet fizetnetek, ha megszűnik a hallgatói jogviszonyotok
Pénzügyileg is nagy változás elé néznek azok, akik kikerülnek a felsőoktatásból, hiszen a hallgatói jogviszony megszűnésével akár fizetési kötelezettségük is lehet, illetve a diákigazolványuk által nyújtott kedvezményeket is elveszítik. Összeszedtünk minden fontos tudnivalót arról, ha megszűnik a hallgatói jogviszonyotok.
