2023. szeptember 1-jétől az Óbudai Egyetem fenntartásában működik a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium, melynek modellváltását áprilisban szavazta meg a középiskola szülői munkaközössége és diákönkormányzata, majd hagyta jóvá május 31-én Pintér Sándor belügyminiszter.

A fenntartóváltással kapcsolatban a HVG Diploma 2024-es kiadványában még tavaly ősszel kérdeztük Kovács Leventét, az Óbudai Egyetem rektorát, aki akkor azt mondta;

"Az az elképzelés, hogy az oktatók oldaláról olyan jellegű szaktudást és előismeretet adjunk át a diákoknak, amellyel, ha később minket választanak, akkor ne csak az új felvételi követelményrendszer tekintetében legyenek előnyösebb helyzetben, hanem az egyetemen is könnyebben bent maradjanak. Nem titkolt célunk, hogy ha valaki műszaki képzést választ, akkor lehetőleg bennünket válasszon, de nem kötelezhetjük őket erre, és természetesen vannak más beállítottságú hallgatók is, akik ezekbe a középiskolákba járnak. Mindezt mi tiszteletben tartjuk, az inkább magunkkal szemben elvárás, hogy a műszaki képzésekre készülő diákoknak mi legyünk az elsődleges választás."

A korábban állami fenntartású, a Belső-pesti Tankerületi Központhoz tartozó intézmény volt a most a közoktatáson végigsöprő "modellváltási hullámban", ami állami kézből egy egyetemhez került. Úgy tűnik azonban, hogy nem az utolsó. Nagy port kavart ugyanis néhány héttel ezelőtt, március elején, hogy a Gábor Dénes Egyetem venné át a szintén budapesti székhelyű Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnáziumot, amit felmenő rendszerben fizetőssé tenne.

Illetve tett volna, hiszen a hír akkora tiltakozáshullámot váltott ki az érintett szülők és diákok körében, hogy az egyetem végül visszalépett az átvételi szándékától. Lapunknak küldött nyílt levelükben azt írják, nem kívánják sem a gyerekeket, sem a tanáraikat "méltatlan helyzetbe hozni" és a "közelgő választások politikai csatározásainak kereszttüzébe állítani."

Ezzel nagyjából egy időben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arról számolt be, hogy február végéig nagyjából hatvan iskola fenntartóváltásával kapcsolatban nyújtottak be kérelmet a Belügyminisztériumhoz. Az ország egyik legjobb iskoláját, a budapesti Veres Péter Gimnáziumot a Milton Friedman Egyetemet is fenntartó Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) venné át, a Szinyei Gimnázium után pedig az Óbudai Egyetem két székesfehérvári intézmény fenntartóváltását kezdeményezte. Az egyik a a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola - ahol egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is tanult - , a másik pedig a Vasvári Pál Gimnázium, az pedig még januárban keringett a sajtóban, hogy a miskolci Földes Ferenc Gimnázium a Miskolci Egyetem fenntartásába kerülne.

Próbáltuk megtudni, hogy ezeken kívül mely intézmények fenntartását vennék még át felsőoktatási intézmények, a Belügyminisztériumnak írt levelünkre azonban azt a választ kaptuk, hogy nem áll módukban nyilvánosságra hozni a kért listát, helyette a tankerületi központokhoz irányították a szerkesztőségünket. Ezt követően tehát a Klebelsberg Központnak is írtunk, erre azonban a következő választ kaptuk:

"A Klebelsberg Központ nem fenntartója az iskoláknak. Amennyiben egy intézmény vagy egy egyház egy tankerületi fenntartású köznevelési intézmény fenntartói jogát át kívánja venni, azt hivatalosan kérnie kell a jelenlegi fenntartótól. A fenntartó Tankerületi Központnak el kell indítania a véleményezési folyamatot, és fel kell terjesztenie a kérést a köznevelésért felelős miniszternek, az ő megbízásából eljáró köznevelésért felelős államtitkár dönt a fenntartóváltásról 2024. május 31-éig. Sem a fenntartó Tankerületi Központnak, sem a középirányító Klebelsberg Központnak nincs véleményezési jogköre az eljárás során. A Tankerületi Központok a hatályos jogszabályoknak és a tanulók érdekeinek megfelelően látják el a fenntartói feladataikat."

Az intézmények listáját tehát sem a Belügyminisztérium, sem a Klebelsberg Központ nem adta ki számunkra. Hogy miért tartják azt ennyire titokban, számunkra nem derült ki.

Nem lehet véletlen

Ercse Kriszta oktatáskutató, az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza és a Civil Közoktatási Platform szóvivője a G7-en megjelent hétfői cikkében azt írja; kizárt, hogy az Óbudai Egyetem, a Gábor Dénes Egyetem és a Milton Friedman Egyetem "egyszerre ihletődött meg", amikor egyébként a gyakorlatra régóta van lehetőség.

Korábban sem volt ismeretlen, hogy egy köznevelési intézménynek egyetem a fenntartója. Ilyenek például az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyakorlóiskolái, de tart fent iskolát a Semmelweis Egyetem és Debreceni Egyetem is - jellemzően olyan intézmények, amelyek indítanak például pedagógusképzést, így a hallgatóknak ezek az iskolák gyakorlóhelyként is funkcionálnak.

Az oktatáskutató ugyanakkor a 2012-2013 környékén lezajlott "nagy fenntartóváltási hullámra" is emlékeztet, amely során a KDNP törvénymódosításának köszönhetően számos önkormányzati fenntartású iskola landolt egyházi kézben.

"Elég nagy véletlen lenne, ha az egyházi és alapítványi fenntartók egymástól függetlenül, épp ugyanabban az időben döntöttek volna úgy, hogy ilyen nagy számban szeretnének iskolákat átvenni az államtól. Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen központi kezdeményezésről van szó"

- nyilatkozta a napokban a Népszavának egy másik oktatáskutató, Nahalka István, aki szerint még jelei is voltak annak, hogy valami készül. Orbán Viktor politikai igazgatója, Orbán Balázs ugyanis már tavaly februárban Visszavezetni az oktatást a konzervatív gyökereihez címmel jelentetett meg egy írást a Magyar Nemzetben.

A Belügyminisztérium ugyanakkor tagadja, hogy bármi ilyesmi állna a fenntartóváltások mögött.

A szakemberek szerint ugyanakkor az is opció lehet, hogy a kormány így próbál megszabadulni a közoktatás egyre növekvő problémáitól, kezve az épületek rossz minőségétől - beázó tantermek, leszakadó plafon, kukákkal felfogott esővíz a Veres Péter Gimnáziumban - odáig, hogy kutatások és nemzetközi felmérések rendszeresen rávilágítanak arra, hogy a magyar diákok képességei egyre romlanak. A legutóbbi PISA-felmérés szerint például a magyar diákok 26-27 százaléka funkcionális analfabéta, melynek oka lehet a nem megfelelő tanterv és az is, hogy a problémákkal küzdő diákok nem kapnak segítséget. Egyszerűen azért, mert nincs elég szakember.

Növekvő szegregáció lehet az eredménye

A fenntartóváltásokkal kapcsolatban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya is tiltakozását fejezte ki, felszólítva Pintér Sándor belügyminisztert, hogy ne járuljon hozzá a fenntartói jogok átadásához. Mindezt azzal indokolják, hogy amennyiben "egy önkormányzati vagy állami fenntartású intézményt egyház vagy felsőoktatási intézmény vesz át, azzal megszűnik az intézmény kötelező felvételi körzete, nem fogja felvenni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, a szegregáció mértéke ezáltal nő."

Ezzel kapcsolatban Ercse Kriszta is kifejezte az aggodalmait, mert szerinte az egyházi iskolák "lehalásszák a tehetősebb családok gyermekeit", a magyar társadalom pedig egyébként is hajlamos a családi háttér alapján történő szelekcióra. Itt pedig ismét képbe kerülhet az iskolák rossz fizikai állapota is. Szerinte kevés olyan szülő, aki elgondolkodna azon, hogy "válasszon-e új fenntartót, ha a gyermekének eddig télen kabátban kellett ülnie az osztályban, míg az új ajánlat nyelvi laborról, IT-fejlesztésről, tanuszodáról, színházról szól, vagyis mindarról, amit az egyházi iskolarendszer megengedhet magának, az állami pedig nem". Az oktatáskutató hozzáteszi hogy ezek az ajánlatok igazak lehetnek a felsőoktatási intézményekre is. Nem szabad elfeledkezni például arról, hogy a Gábor Dénes Egyetem is ilyen ígéreteket tett a Tamási Áron Gimnáziumnak (de tandíjért cserébe).

"A közoktatás rendszerének darabokra hullása azért tragédia, mert a kormányzat a lovak közé dobhatja a gyeplőt: bármelyik nem állami fenntartó nem tud nem jobbat ajánlani az állami iskolánál az oktatásirányítói rendszerabúzus miatt – viszont figyeljünk csak oda, milyen iskolák látszanak kapósnak ebben a folyamatban. Jellemzően a „jó teljesítményt nyújtó”, elit, válogatott tanulói körrel rendelkező iskolákról van szó. Azaz folytatódik az a folyamat, amit az egyházi fenntartók kezdtek el: az elitiskolák és -gimnáziumok kimentése" - írja.

Így pedig a problémás, sajátos nevelési igényű, vagy hátrányos helyzetű családokból származó gyerekeknek még kevesebb esélye lenne egy erős intézménybe bejutni, ami szerinte "nyílegyenesen egy kasztrendszer kialakulásához vezet", érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a nyilvánosságra került intézmények esetében a felsőoktatási intézmények ellenállásba ütköztek. Szerdán például a Milton Friedman Egyetem is visszalépett a Veres Péter Gimnázium átvételétől, miután a szülők aláírásgyűjtésbe kezdtek a fenntartóváltás ellen.

Hogy a további - nem nyilvános intézmények esetében - mi a helyzet, arról sajnos nincs információnk.

Amennyiben tudomásotok van arról, hogy átvenné valamelyik felsőoktatási intézmény vagy egyház az iskolátokat, küldjetek egy e-mailt az [email protected] e-mail címre, vagy az [email protected]-ra.