Középiskolai modellváltás: két gimnázium is az Óbudai Egyetem fenntartásába került

A budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium és az Orchidea Köznevelési Központhoz tartozó magyar-angol két tanítási nyelvű gimnázium is az Óbudai Egyetem fenntartásába került.

  • Székács Linda

Áprilisban mi is megírtuk, hogy Szinyei gimnázium szülői munkaközössége megszavazta a középiskola modellváltását, miután az Óbudai Egyetem kérelmet nyújtott be, hogy a Belső-Testi Tankerületi Központ helyett az ő fenntartásuk alá tartozzon az intézmény. A döntését az egyetem azzal indokolta, hogy a Szinyei Merse Pál Gimnázium rangja "közel áll ahhoz, amit szeretnének", a hosszú távú céljuk pedig az, hogy az ott tanuló középiskolások később az Óbudai Egyetemen tanuljanak tovább.

Bár arról korábban nem volt hír, hogy az egyetem más köznevelési intézmény átvételét is kérelmezte, közleményük szerint az az óvodát, általános-, illetve középiskolát is működtető Orchidea Köznevelési Intézmény fenntartói jogait is megkapták, így összesen két középiskolát működtetnek.

Kovács Levente, az intézmény rektora azt mondta, az Óbudai Egyetem egy

"olyan oktatási modell megvalósítását tűzte ki célul, amely segíti a felső- és közoktatás átjárhatóságát a minél magasabb színvonalú műszaki képzés erősítése érdekében".

Emiatt elsősorban az úgynevezett STEM, vagyis az természettudományas tárgyakat kell erősíteniük, mint a matematika, a fizika és a kémia.

Az egyetem hangsúlyozza, hogy a fenntartóváltás miatt sem a diákok, sem a szülők jogai "nem csorbulnak", az intézmények önálló jogi személyekként továbbra is megőrzik az autonómiájukat, és az eddigi tanulói szerződések, valamint ösztöndíjkedvezmények is érvényben maradnak, ahogy a már meglévő tanárok és munkatársak is maradnak a középiskolákban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.