Január 23-án, azaz csütörtökön nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a keresztféléves felvételi idei ponthatárait.
Már elérhetőek a Felvi.hu oldalán a 2025 februárjában induló képzések ponthatárai.
A keresztféléves felvételi során a jelentkezők többsége főként mesterképzések közül válogathatott, de elérhető volt egyes alapképzés is állami ösztöndíjas és költségtérítéses formában egyaránt.
Jelentkezni 2024. november 15-ig lehetett. Az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan ebben az esetben is legfeljebb három képzést jelölhettek meg a felvételizők ingyenesen, további három szakot pedig darabonként 2-2 ezer forint eljárási díj ellenében.
Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt
- írja az OH.
A ponthatárokat az adja, hogy hány pontot ért el a felvételi során az a jelentkező, akit még utolsóként felvettek az adott szakra.
A besorolási határozat, amely tartalmazza, hogy melyik képzésre nyertetek felvételt, legkésőbb 2025. január 31-ig elérhető lesz az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjában - írja a Felvi.hu. Erről pedig minden jelentkezőt e-mailben is értesíteni fognak.
A sikeres vagy sikertelen felvételről azok, akik kérték, sms-t kapnak majd.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
