Alig néhány hét maradt a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetéséig. Mutatjuk, milyen szempontok alapján állapítják meg ezeket.
Július 24-én kiderül, kik kezdik a következő tanévet valamelyik magyar egyetem képzésén.
A ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint öt szempont figyelembevételével állapítják meg.
Számít
"A jelentkezők felvételi összpontszáma alapján intézményenként, szakonként kialakul egy egységes rangsor. Ennek és az intézmények kapacitásának alapján történik a ponthatárok megállapítása" - írja a felvételi tájékoztató.
A felvételi tájékoztató szerint alap- és osztatlan, valamint felsőoktatási szakképzésre az a jelentkező nyerhet felvételt, aki a jelentkezési határidőig érvényes jelentkezést nyújtott be, rendelkezik legalább középfokú végzettséggel (érettségi bizonyítvánnyal), megfelel a szakon meghatározott egyéb feltételeknek (pl: alkalmassági vizsga), rendelkezik az intézmények által előírt, az érettségi pontok számításához meghatározott érettségi követelménnyel az előírt szinten (emelt vagy közép), és az összpontszáma eléri a megállapított ponthatárt.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Mesterképzésre azok a jelentkezők juthatnak be, akik érvényes jelentkezést nyújtottak be a jelentkezési határidő végéig, van felsőfokú végzettségük (legalább alapszakos), teljesítik az egyetem által előírt feltételeket és a felvételi összpontszámuk eléri a megállapított ponthatárt.
Míg az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezők pontszámait 500 pontos rendszerben, a mesterképzésekre jelentkezőkét csak 100 pontos rendszerben, egészen más követelmények és szempontok szerint számolják.
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
