Felvételi 2024: hogyan állapítják meg a ponthatárokat?

Alig néhány hét maradt a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetéséig. Mutatjuk, milyen szempontok alapján állapítják meg ezeket.

  • Székács Linda

Július 24-én kiderül, kik kezdik a következő tanévet valamelyik magyar egyetem képzésén.

A ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint öt szempont figyelembevételével állapítják meg.

Számít

  • a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
  • az intézmények kapacitása,
  • az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
  • az általuk megadott minimális pontszám, valamint
  • a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.

"A jelentkezők felvételi összpontszáma alapján intézményenként, szakonként kialakul egy egységes rangsor. Ennek és az intézmények kapacitásának alapján történik a ponthatárok megállapítása" - írja a felvételi tájékoztató.

A felvételi tájékoztató szerint alap- és osztatlan, valamint felsőoktatási szakképzésre az a jelentkező nyerhet felvételt, aki a jelentkezési határidőig érvényes jelentkezést nyújtott be, rendelkezik legalább középfokú végzettséggel (érettségi bizonyítvánnyal), megfelel a szakon meghatározott egyéb feltételeknek (pl: alkalmassági vizsga), rendelkezik az intézmények által előírt, az érettségi pontok számításához meghatározott érettségi követelménnyel az előírt szinten (emelt vagy közép), és az összpontszáma eléri a megállapított ponthatárt.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Mesterképzésre azok a jelentkezők juthatnak be, akik érvényes jelentkezést nyújtottak be a jelentkezési határidő végéig, van felsőfokú végzettségük (legalább alapszakos), teljesítik az egyetem által előírt feltételeket és a felvételi összpontszámuk eléri a megállapított ponthatárt.

Míg az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezők pontszámait 500 pontos rendszerben, a mesterképzésekre jelentkezőkét csak 100 pontos rendszerben, egészen más követelmények és szempontok szerint számolják.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.