Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
"Minden vizsgálat bebizonyította, hogy aktivitás közben lehet tanulni, és így fejlődik az idegrendszer is, tehát ma az iskolában a pedagógus fejlődik leginkább, nem a gyerek" - mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Gyarmathy Éva pszichológus.
Az iskola a tanulás jelentős részéből kiszorul, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe – foglalja össze Radó Péter, mi várható az oktatás világában.
A gyerekek nem várhatnak, amíg a tudósok elbabrálgatnak a legjobb NAT kidolgozásával - írja a hvg.hu-n megjelent véleménycikkében Gyarmathy Éva pszichológus.
"A kilenc évfolyamos iskola bevezetését egy nagyon komoly előzetes felmérésnek kellene megelőznie" - mondta a Népszavának Csépe Valéria, az új alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos.
"Nem egy, nem két embert látok reggelente a buszon, akik hullafáradtak, alig élnek, mert az iskola leszívja őket. Fiatalok vagyunk, nem robotok" - olvasható egy Facebookon terjedő levélben.
Egy nap alatt majdnem kilencezren lájkolták és háromezren osztották meg annak a középiskolásnak a Facebook-posztját, aki az Oktatási Hivatalnak címzett levelében arra panaszkodik, a rengeteg tanóra, az ingázás és a tanulás miatt sem sportolásra, sem a barátaira, sem szórakozásra nem jut ideje. "Minden egyes nap egy borzasztó körforgás" - írja.
Miért baj, ha egy elsős általános iskolásnak napi hat órája van? Tud-e készülni az érettségire és a nyelvvizsgára egy középiskolás, ha hetente kétszer-háromszor nyolc tanórát kell végigülnie? Olvasói vélemények és beszámolók.
Több ezer diáknak kerül új tantárgy az órarendjébe a 2017/2018-as tanévtől - emlékezteti a szülőket és tanárokat az oktatási államtitkárság tanévkezdő kiadványában.
A horvát tanterv másolatát adták át sajátként a montenegrói oktatási minisztérium egyik munkacsoportjának tagjai, ezért távozniuk kellett posztjukról - jelentette a podgoricai közszolgálati televízió (RTCG).
"Nem érjük be a többnyire a sajtóból származó, nem mindig megbízható értesülésekkel, egy társadalmi szintű szakmai egyeztetés aktív részesei kívánunk lenni" - írja nyílt levelében tizenkét pedagógiai szervezet, amely több kérdést tesz fel az új alaptantervről Csépe Valériának, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztosnak.
Miből és hány órát kell megtartani egy héten az alsósoknak? 2013 szeptemberében felmenő rendszerben vezették be az új kerettanterveket, ami alapján ez vár az elsősökre.
A török oktatási bizottság elnöke szerint vitatható, ellentmondásos, a diákok számára túlságosan is bonyolult, ezért kikerül a középiskolás tananyagból Törökországban az evolúció oktatása. A döntés várhatóan nagy felháborodáshoz vezet az ország világi ellenzéki köreiben - írta pénteken a The Guardian. Vajon a diákok körében is bonyolul a tudomány, vagy csak az oktatási bizottság elnökének magas?
Dicséretes, hogy csökkenteni akarják a tanulók terheit, ám az új Nemzeti alaptanterv egy ilyen központosított rendszerben semmilyen pozitív változást nem hozhat. A magyar oktatáspolitika minden modern nemzetközi trenddel szembemegy, és még a hazai hagyományokat is felrúgja – mondta a hvg.hu-nak Vass Vilmos, a 2003. és 2007. évi NAT-felülvizsgálatok szakmai vezetője.
Ha egy diák lelkiismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak természetesen nem kell megtennie - mondta a lövészet és a küzdősportok tantervbe iktatásáról Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Időknek.
Túl kevés az oktatásra fordított pénz, kevés a matekóra, nincs egyensúly az iskolák autonómiája és elszámoltathatósága között - többek között ezek a tényezők állnak a legutóbbi gyenge PISA-eredmények mögött.