Négy egyetem dolgozói sztrájkolnak az alacsony béreik miatt Skóciában
Megelégelték az alacsony bérüket, ezért a tanárok után a kisegítő személyzet tagjai is sztrájkba kezdenek több egyetemen Skóciában.
Megelégelték az alacsony bérüket, ezért a tanárok után a kisegítő személyzet tagjai is sztrájkba kezdenek több egyetemen Skóciában.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a hazai és a nemzetközi közvéleményhez fordul a kormány elhibázott oktatáspolitikája miatt - áll a tanév első napján kiadott kiáltványban.
Közleményükben azt írják, ők is figyelemmel kísérik a tanári érdekképviseletek által szervezett munkabeszüntetést.
Hiába jelent meg múlt héten az a kormányrendelet, amely a szakszervezetek szerint kiüresíti a sztrájkot, a PSZ és a PDSZ kitart eredeti tervei mellett: március 16-ára újabb munkabeszüntetést szerveznek.
Válaszolt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra a kérdésre, milyen következménye lesz annak, ha valaki részt vett január 31-én a - kormány által törvénytelennek tartott - figyelmeztető sztrájkban.
A Pedagógusok Szakszervezete a köznevelési államtitkárnak címezte a levelet, miután levelet kaptak a minisztériumtól.
A járványügyi szakemberek véleményei és a mindennapi tapasztalatok alapján úgy vélik, az óvodákban és az általános iskolákban sem indokolt a jelenléti oktatás.
Az oktatással kapcsolatban most a legtöbb embert az iskolaőrség bevezetése foglalkoztatja, de a PDSZ szerint a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény parlamenthez benyújtott módosító indítványában annál súlyosabb változtatások is vannak.
Jó ötlet lenne a rendőrség bevonása az iskolákba a tanárok védelme miatt? A szakszervezetek több szempontból is problémásnak látják az ötletet.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tisztában van azzal, hogy a járvány okozta válsághelyzetben nehéz minden szempontból jó döntéseket hozni, azonban mégis kételyeket ébreszt bennük, hogy az érettségiről kormány-, a szakmai vizsgákról csak miniszteri szintű döntés született.
A szakszervezetek szerint lényegében bárki elhelyezkedhet majd ezekben a munkakörökben, ha elfogadják a kormány köznevelési törvényt módosító javaslatát.
Maruzsa Zoltán terroristának nevezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) tagjait, ezért most öt szakszervezet is bocsánatkérést követel a köznevelési államtitkártól.
Az FDSZ közleményt adott ki az érettségi, a felsőoktatási záróvizsga és az alkalmassági vizsga lebonyolítása kapcsán.
A 2020 szeptemberétől bevezetésre tervezett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) egy hét alatt csaknem az összes szakmai egyesületet, szervezetet hivatalos állásfoglalásra bírta. Tiltakozó akciót, majd petíciót is indítottak a tanterv ellen. A legtöbben azt kérik, hogy semmiképp ne vezessék be az új tantervet a következő tanévtől. Összegyűjtöttük a legfontosabb megmozdulásokat és szakmai hozzászólásokat.
Sérelmezzük ezt az eljárást, a törvénymódosítás tartalmát, a szakszervezetek és a munkavállalók tiltakozásának semmibe vételét – írja a túlóratörvényről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
Százéves a Pedagógusok Szakszervezete, amelynek jogelődjét, a Magyarországi Tanítók Szakszervezetét 1918. december 30-án hozták létre Budapesten.
Csabalik Zsuzsanna, Szabó Éva Zsuzsanna és Tarnay Attila indul a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöki posztjáért, az országos tisztújító kongresszus júniusban lesz.
Szűcs Tamást választotta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvezető elnökévé a szakszervezet országos választmánya.
Még nem tűzték ki a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal alakuló ülésének időpontját, de októberben szeretnék megtartani - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak.
A tankerületi tanácsok tervezett taglistája „zöld utat biztosít a kormányzati akarat-gőzhenger gátlástalan nyomulásának” - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében.