Szakok szűnnek meg, egyetemek és főiskolák alakulnak át vagy olvadnak össze. Sok változás vár a felsőoktatásra a 2015/2016-os tanévben - ezeket gyűjtöttük össze.
2016 szeptemberétől minden elsőéves egyetemistának és főiskolásnak kompetenciatesztet kell írnia. A képzés végén újabb méréssel derül majd ki, mennyit fejlődtek.
Várhatóan 6-8 városban jöhet létre közösségi felsőoktatási képzési központ - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre válaszul.
Megváltoznak az átsorolási szabályok, két félév alatt minimum 18 kreditet kell gyűjteni, a hallgatóknak pedig kötelező lesz a kompetenciamérés is. Megjelenik az alkalmazott tudományok egyeteme és nem tágított a kormány a miniszteri küldöttekből álló konzisztóriumtól se. Így módosult a nemzeti felsőoktatási törvény, amelyet hétfőn 123 támogató szavazattal, 65 nem ellenében változtatott meg az Országgyűlés.
A szaktárca szeretné augusztus végéig befejezni az egyeztetéseket a szakok átalakításáról - nyilatkozta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak.
A minőség és a színvonal emelése a célja a jogászképzésben a kormánynak - erről Trócsányi László igazságügyi miniszter az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában beszélt.
„Bizalom-csomag a felsőoktatásért” mottóval a konzisztóriumokat és az egyetemi autonómiát érintő javaslatot tett közzé az egyetemipolgar.hu szakmai blog.
Az egyetemen kívül létrehozzák új intézményi kategóriaként az alkalmazott tudományok egyetemét, lesznek közösségi képzőközpontok, megjelenik a hallgatók kompetenciamérése és bevezetik a mesteroktató kategóriát - a többi között ezt tartalmazza a nemzeti felsőoktatási törvény jövő héten nyilvánossá váló módosító javaslata.
A felsőoktatási intézmények új típusú tanácsadó testületei, a konzisztóriumok egyetértési joga azt a célt szolgálja, hogy az egyetem jövőjét érintő kérdéseket megbeszéljék – mondta Palkovics László. Bódis József azt mondta, az egy emberes döntéskört elvetették, szerintük ugyanis „az egyetértési jog nagyon elegáns kifejezése a vétójognak”.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné, ha a hallgatói képviselet is megjelenne a felsőoktatási intézményekben megalakuló konzisztóriumokban. A HÖOK elérte, hogy számos szak megmaradhat.
A jövő szerdai ülésén már biztosan tárgyalni fog a felsőoktatás átalakításáról a kormány - mondta a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a kormányszóvivő hétfőn reggel.
A felsőoktatási törvénytervezet ellen tiltakozó hallgatók nemcsak az utcákon vették fel a harcot, hanem az interneten is sorra megjelentek a kormányt cikiző mémek.
Nemcsak a szakbezárások egy részétől, de a hallgatói képviselők jogainak csorbításától is visszalépett a szaktárca – tudta meg a Magyar Nemzet. Az államtitkárság több kérdésben is el akarta venni a diákság szenátusi szavazati jogát, de a HÖOK ezt nem fogadta el, így a jogkorlátozó passzust végül kiveszik a felsőoktatási törvénytervezetből.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatási államtitkársága szerint okafogyottá váltak a diáktüntetések, mert teljes mértékben megvalósul az egyetemi autonómia és a szabad szakválasztás, ahogyan eddig is.
Nem jár hallgatói létszámcsökkenéssel, oktatók elbocsátásával, tanszékek megszüntetésével a képzési rendszer átalakítása – jelentette ki Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán Szegeden.
A doktori képzést is megváltozna az új felsőoktatási stratégia szerint, ezt azonban nem támogatja a Doktoranduszok Országos Szövetsége.
Megmarad a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szak a jövőben is - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkára a Felsőoktatási Kerekasztal keddi budapesti ülése után.
Mindig a rövidtávú gazdasági helyzethez és a kormány elképzeléseihez igazítanák a szakok létesítését, nem közép- és hosszútávra terveznének – ez derült ki az új felsőoktatási stratégiából.
Kiszivárgott az új felsőoktatási stratégia, melynek egyik pontja a konzisztóriumi rendszer bevezetése, mellyel a rektorok munkáját tennék lehetetlenné és egy újabb kormányzati ellenőrző szervet ültetnének az egyetemekre.
Nem szűnnek meg a kommunikáció szakok, a nemzetközi és társadalomtudományi alapszakok ügyében pedig nyitott a kormány a tárgyalásra - mondta a Népszabadságnak a felsőoktatási államtitkár.
