Augusztusra minden kiderül a szakok átalakításáról

A szaktárca szeretné augusztus végéig befejezni az egyeztetéseket a szakok átalakításáról - nyilatkozta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak.

  • MTI
MTI / Soós Lajos

Palkovics László a Magyar Hírlap hétfői számában közölt interjújában kifejtette: egy csaknem ezeroldalas miniszteri rendeletet kell végignézni és megfogalmazni, hogy az egyes szakokon mit szeretnének tanítani az országban.

Ez tisztán szakmai feladat, a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságai fogják értékelni, ezen kívül ki kell kérni az érintett területek képviselőinek, például a kamaráknak a véleményét is. Hosszas folyamat, de augusztus végére szeretnének az egyeztetések végére érni - mondta.

Az államtitkár szerint vannak képzések, amelyekre szükség van, csak más tartalommal vagy nem alapképzésben. Például a nemzetközi tanulmányok szak esetében 140 megkérdezett, kikerülő hallgató 125 különböző munkakörben tevékenykedett, ami nem kapcsolódott ahhoz, amit tanult - mutatott rá.

Arra a felvetésre, hogy az első bejelentéshez képest több képzést mégsem szüntetnek meg, a tiltakozások hatására meghátráltak, úgy reagált: meghátrálni egy döntésből lehet, de még nem volt döntés. "Ezt már csak azért sem nevezném meghátrálásnak, mert mi csak koordináltuk és a kerekasztal résztvevői között közvetítettük a rektori konferencia javaslatait" - mondta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.