Átment az új felsőoktatási törvény, soroljuk a legfontosabb változásokat

Megváltoznak az átsorolási szabályok, két félév alatt minimum 18 kreditet kell gyűjteni, a hallgatóknak pedig kötelező lesz a kompetenciamérés is. Megjelenik az alkalmazott tudományok egyeteme és nem tágított a kormány a miniszteri küldöttekből álló konzisztóriumtól se. Így módosult a nemzeti felsőoktatási törvény, amelyet hétfőn 123 támogató szavazattal, 65 nem ellenében változtatott meg az Országgyűlés.

  • eduline/mti
hvg.hu

Két félév, 18 kredit

Az egyik legfontosabb változás az, hogy azokat az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat, aki két félév átlagában nem szereznek minimum 18 kreditet, átsorolják önköltséges képzésre. A felsőoktatási törvény átalakítása ellen tüntettek egyébként tegnap a Kossuth téren, ahol elhangzott, hogy az átalakítások miatt több kar és egyetem is bezárhatja kapuit. Erről itt olvashattok bővebben.

Idegen nyelveken is kell tanulni

Újdonság az is, hogy a szakotokon előírt krediteken túl, annak tíz százalékáig nem magyar nyelven oktatott tárgyakat is felvehettek.

Ki- és be: csak felmérőkkel

A 2016/2017-es tanévtől kompetenciatesztet kell kitölteniük a hallgatóknak az egyetemre bekerüléskor és a kikerüléskor, hogy felmérhessék, az egyetem vagy főiskola mit tett hozzá a tudásukhoz.

Itt az alkalmazott tudományok egyeteme

A módosítás alapján a felsőoktatás alapintézményei az egyetemek és a főiskolák, melyek mellé most egy új intézményi forma is születik: az alkalmazott tudományok egyeteme.

Központokat hoznak létre

A törvény rendelkezik a közösségi képzőközpontokról, amelyek várhatóan 6-8 városban jöhetnek majd létre. Palkovics László példaként említette Salgótarjánt, Ózdot és Kisvárdát, és lehetőségként kitért a kihelyezett intézmények átalakítására is. Ezekben a központokban már akkreditált intézmények folytathatnak kihelyezett képzést, ha a helyi közösség ezt igényli.

Konzisztórium: 3 embert küld a miniszter

A kormány nem tágított a konzisztóriumoktól sem. (A konzisztórium részben átveszi a rektorok feladatait, ők döntetnének a stratégiai kérdésekben és a gazdálkodásba is beleszólnak majd. Mint arról mi is írtunk, ez ellen többen is felháborodtak, az Átlátszó Oktatás egyenesen a rektorok kasztrálásáról szólt, a Magyar Rektori Konferencia elnöke pedig azt kifogásolta, hogy vétójoga lenne a miniszteri küldötteknek.)

A módosítás rögzíti, hogy a konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a miniszter. A tagok személyére a miniszternek javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint annak hallgatói önkormányzata.

Változik a BKF neve

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola nevet vált, Budapesti Metropolitan Főiskola lesz.

Nyilvántartásba veszik a nyelvvizsgát

Az is egy változás, hogy ezentúl az Oktatási Hivatal vezetni fogja a nyelvvizsgák nyilvántartását.

Jogok és kötelességek

Kiegészítették a hallgatók jogairól és kötelességeiről szóló részt is, belevették, hogy kötelesek vagytok betartani az egyetemetek, főiskolátok szabályait, tisztelnetek kell az intézmény hagyományait, valamint bekerült egy passzus az emberi méltóságról is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.