szerző:
MTI

A felsőoktatási intézmények új típusú tanácsadó testületei, a konzisztóriumok egyetértési joga azt a célt szolgálja, hogy az egyetem jövőjét érintő kérdéseket megbeszéljék – mondta Palkovics László. Bódis József azt mondta, az egy emberes döntéskört elvetették, szerintük ugyanis „az egyetértési jog nagyon elegáns kifejezése a vétójognak”.

©

A konzisztóriumok, a felsőoktatási intézmények új típusú tanácsadó testületei nem operatív döntéshozó, hanem stratégiai szervezetek lesznek a tervek szerint; egyetértési joguk pedig azt a célt szolgálja, hogy az egyetem jövőjét érintő ügyeket megbeszéljék, azokban dűlőre jussanak – mondta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára egy budapesti rendezvényen.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerda este tartott kerekasztal-beszélgetésen az intézmény mintegy kétszáz hallgatója, valamint az államtitkár mellett Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke és Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke vett részt.

Szükség van erre?

Az ELTE hallgatói önkormányzata annak apropóján rendezte a beszélgetést, hogy várhatóan rövidesen a kormány elé kerül a felsőoktatási törvény módosításának tervezete, amelyben megjelenne egy új egyetemi testület, a konzisztórium. A rendezvényen arról vitáztak, szükség van-e konzisztóriumokra, sérül-e a testületek felállításával az oktatási intézmények autonómiája és ezzel együtt az alkotmányosság, továbbá mit jelent a kormány elé terjesztendő javaslatban szereplő egyetértési jog, valamint hogy kik lehetnek a testületek tagjai.

A beszélgetésben résztvevők egyetértettek abban, hogy a konzisztórium legfeljebb tanácsadói, képviseleti, kapcsolattartó szervezet lehet, de döntéshozó nem. Ezzel összefüggésben többször is felvetődött, hogy valójában mit is jelent a testületnek biztosítandó egyetértési jog: vétó- vagy véleményezési jogot.

A törvénytervezetről

Felsőoktatási stratégia: kasztrálnák a rektorokat

Oroszrulett a szakok indítása: teljes lesz a káosz

A doktori képzés is megváltozna

Képek: így cikizi a kormányt a tüntető diákság

Palkovics László úgy fogalmazott, az egyetértési jog az ő olvasatában lehetőséget kínál a szenátusnak vagy a rektornak, hogy mindent megbeszéljenek és dűlőre jussanak. Hozzátette: "a döntéshozatal a szenátus ügye" marad, tehát nem annak a döntéseit vétózza meg.

Gulyás Tibor értelmezése szerint a konzisztórium egy olyan tanácsadó testület lehet, amelyik folyamatos visszajelzést ad nemcsak a kancellárnak és a rektornak, hanem az intézmény egészének, hogy a meghozott döntésekhez képest mit gondol, milyen irányokat határozna meg.

Az egyszemélyes döntéskört elvetették

Bódis József is azt mondta, hogy a testületet tanácsadói és kapcsolatot segítő szervezetként képzeli el. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MRK tiltakozott egy korábbi elképzelés ellen, amely szerint egy személy bírálhatta volna felül az egyetem legfőbb döntéshozó véleményét. Erre utalva úgy fogalmazott, az "egyetértési jog nagyon elegáns kifejezése a vétójognak". Hozzátette, azért született meg végül a tanácsadó testületről szóló javaslat, hogy ne egy személynek legyen vétójoga.

Lovász László azt mondta, jónak tartja, ha van egy olyan tanácsadó testület, amelyik a hosszabb távú kérdéseket, a társadalomból és a kormány felől jövő igényeket "csatornázza az egyetem vezetése felé", ugyanakkor az intézményt kifelé képviseli. Az egyetértési joggal kapcsolatban úgy vélte, a szabályozásban körül kell járni azt a kérdést, mi történik, ha a szenátus döntésével nem ért egyet a konzisztórium.

Palkovics László erre válaszul azt mondta, az a fontos, hogy legyen kényszer a megbeszélésre, "muszáj legyen a dolgot megbeszélni, végigegyeztetni". Szavai szerint így mindegy, hogyan hívják a jogot, egyetértésnek vagy véleményezésnek.

Az államtitkár azt mondta, még nyitott kérdés, ki jelölhet a konzisztóriumba tagokat és milyen formában. Jelezte, megfontolják, hogy a döntésnél megkérdezik majd az egyetemet, a hallgatói képviseletet, és az általuk javasoltakat figyelembe veszik.

Bódis József is azt képviselte az MRK nevében, hogy az intézmény által javasolt személyek köréből nevezze majd ki a miniszter a tagokat. Gulyás Tibor pedig azt mondta, olyan delegálási rendszert akarnak, amelyben a hallgatók szava is megjelenik.

Egyetemi autonómia: mit tanítanak és hogyan

Lovász László a beszélgetésen az egyetemi autonómiáról is kifejtette a véleményét. Az Akadémia elnöke, aki korábban több egyetemen is tanított, kiemelte, szerinte az egyetemek legfontosabb autonómiája abban áll, hogy eldöntsék, mit tanítanak és hogyan. Jelezte, a jelenlegi egyetemi rendszerrel, például a szakakkreditációval nem egészen ért egyet, mert az szerinte bizonyos esetekben túlságosan megköti az intézmények kezét. A leglényegesebbnek azt nevezte, hogy az egyetemeknek legyen lehetőségük arra, hogy új szakokkal, új tanítási módszerekkel, új tematikákkal kísérletezzenek.

A rendezvényen az egyetemi hallgatók is kérdezhették az előadókat, a legtöbb kérdés a konzisztórium szükségességével, illetve annak működésével kapcsolatban érkezett.

Palkovics László arra a kérdésre, hogy milyen területről érkező szakemberek lehetnek majd tagjai a testületnek,azt mondta, hogy az nincs szakmához kötve, de a tagoknak például meg kell érteniük az adott intézmény költségvetését, üzleti tervét, mérlegét.

Azt is mondta, mivel a konzisztórium tagjai nem hoznak majd döntéseket, ezért nem kapnak majd fizetést sem, társadalmi munkában végzik tevékenységüket.

Az államtitkár a beszélgetés végén megkérdezte a hallgatókat, ki az, aki nem szeretne konzisztóriumot, mire a jelenlévők többsége feltette a kezét. Palkovics László ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy voltak, akik nem emelték fel a kezüket, akik szerint szükség van az új egyetemi testületekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!