szerző:
Eduline

Nemcsak a szakbezárások egy részétől, de a hallgatói képviselők jogainak csorbításától is visszalépett a szaktárca – tudta meg a Magyar Nemzet. Az államtitkárság több kérdésben is el akarta venni a diákság szenátusi szavazati jogát, de a HÖOK ezt nem fogadta el, így a jogkorlátozó passzust végül kiveszik a felsőoktatási törvénytervezetből.

©

Mégsem csorbítja a felsőoktatási államtitkárság a hallgatói jogokat az eredeti tervekkel ellentétben – közölte a Magyar Nemzettel Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.

Gulyás kiemelte: a HÖOK nem fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztalon, hogy a hallgatók szenátusi szavazati jogát bármilyen módon differenciálják, az erre vonatkozó passzus így kikerül a végleges törvényjavaslatból.

Az elnök kitért arra is, hogy a hallgatói tisztviselők mandátumának korlátozását viszont indokoltnak tartják, sőt ők maguk javasolták, annyi eltéréssel, hogy eredetileg csak a vezető tisztviselőkre terjesztették volna ki. „A mandátumok ezentúl egységesen két évre szólnak, és egy tisztségviselőt csak egy alkalommal lehet majd újraválasztani” – ismertette az újítást.

Az Átlátszó Oktatás által nyilvánossá tett felsőoktatási stratégia összeférhetetlenségi szabályokat is rögzít: nem lehet hallgatói önkormányzati tisztségviselő, aki valamely intézményi társaságban vezetői tisztségviselői feladatokat, netán felügyelőbizottsági tagságot vagy könyvvizsgálói feladatot lát el.

A stratégiában az is olvasható, hogy szigorítanák az átsorolási szabályokat is, tehát könnyebben elveszíthető lesz az állami ösztöndíj: 15-ről ugyanis 20-ra emelnék a félévenkénti kötelezően teljesítendő kreditek számát, valamint az elvárt tanulmányi átlagot is növelnék.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!