Bekerült az ELTE Európa 10 legjobb egyeteme közé
A rangsor különlegessége, hogy kizárólag hallgatói és alumni értékelések alapján készült.
Míg az ELTE Társadalomtudományi karán az angol nyelvű képzéseken félévente 80 ezer forintot kell fizetni, addig a pszichológia szak esetében az idegen nyelvi hozzájárulás közel egymillió forint szemeszterenként. Az ELTE szerint a képzés szakmai színvonala és a diploma munkaerőpiaci értéke indokolja a magas díjat.
Az úgynevezett idegen nyelvi képzési hozzájárulást az egyetemeken az angol nyelvű képzések hallgatóinak az önköltségen felül kell megfizetniük.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol nyelvű pszichológia alap- és mesterképzésén ez a plusz díj meglepően magas, félévente 900 ezer forint. Az egyetem többi karán meghirdetett idegen nyelvű képzésekhez képest kiugrónak számít: a legtöbb szakon 80-200 ezer forintos díjakkal találkozhatunk (a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar kivételével, ahol 500 ezer forint feletti összeget kell a tandíjon felül fizetni).
Az ELTE különböző karain meghirdetett angol nyelvű képzésekhez kapcsolódó idegen nyelvi hozzájárulás a következőképpen alakul:
Megkerestük az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karát és arról érdeklődtünk, hogy akkor is ki kell-e fizetni ezt a nagy összeget, ha valaki ösztöndíjat nyert az egyetemre. Erre azt válaszolták, hogy a képzést alap- és mesterszakon is csak önköltséges formában hirdették meg. Az viszont egyértelmű volt a válaszukból, hogy az önköltséges hallgatóknak ezt a hozzájárulást a tandíjon kell megfizetni:
„Az idegen nyelvi hozzájárulás külön díjtétel, amely az angol nyelvű pszichológia képzések speciális, nemzetközi színvonalú működtetéséhez kapcsolódó többletköltségeket fedezi (oktatói gárda, angol nyelvű tananyagok, nemzetközi programstruktúra stb.)” – írták válaszukban.
Nem feltétlen kell külföldre menni, ha angol vagy német nyelvű diplomát szeretnétek
Azt is megkérdeztük, hogy mi indokolja ezt a magas összeget a pszichológia alap- és mesterképzéseken, miközben a képzések nagy részén ennek töredékét kell fizetni az angol nyelvű oktatásért.
Az egyetem válasza szerint a díj meghatározásakor több szempontot mérlegeltek: a hazai felsőoktatási gyakorlat mellett az ELTE pszichológusképzésének szakmai színvonalát és a diploma munkaerőpiaci értékét is figyelembe vették. Emellett az összeget a nemzetközi képzésekhez igazították, vagyis ahhoz, hogy mennyibe kerülnek a kar külföldi hallgatók számára kínált angol nyelvű programjai.
Mint írták:
az idegen nyelvi hozzájárulás meghatározásakor a hazai felsőoktatási gyakorlatot, az ELTE pszichológusképzéseinek szakmai színvonalát és a diploma munkaerőpiaci értékét vettük figyelembe.
Az egyetem azt is hangsúlyozta, hogy ezek a képzések nagy létszámú, nemzetközi évfolyamokra épülnek, amelyekbe magyar hallgatók is becsatlakoznak, így a programok működtetése eltér a hagyományos magyar nyelvű képzésektől. Álláspontjuk szerint a jelenlegi díj „hitelesen tükrözi a képzésbe fektetett energiát és szakmai színvonalat”.
Arra a kérdésre, hogy mi magyarázza a jelentős eltérést más szakok (jellemzően 80-200 ezer forintos) díjaihoz képest, az ELTE a képzés erőforrásigényét emelte ki. A pszichológia szakokon nemcsak nagy létszámú előadások zajlanak, hanem sok kis csoportos gyakorlati képzés is, emellett kiterjedt intézményi együttműködések és szupervíziót igénylő szakmai gyakorlatok működnek.
A nagy létszámú évfolyamok színvonalas elméleti oktatása, a kis létszámúra bontott gyakorlati csoportok felkészítése, a kiterjedt intézményi együttműködések, valamint a szupervíziót igénylő szakmai gyakorlatok mind jelentős erőforrást igényelnek.
– írták.
Hozzátették azt is, hogy a pszichológia képzés költséges infrastruktúrára épül, beleértve a módszertani laborokat, eszközöket és kutatási hátteret. Az egyetem szerint ezek együtt indokolják, hogy a pszichológusképzés idegen nyelvi hozzájárulása jelentősen eltér más szakokétól.
A rangsor különlegessége, hogy kizárólag hallgatói és alumni értékelések alapján készült.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.