Bekerült az ELTE Európa 10 legjobb egyeteme közé
A rangsor különlegessége, hogy kizárólag hallgatói és alumni értékelések alapján készült.
Míg az ELTE Társadalomtudományi karán az angol nyelvű képzéseken félévente 80 ezer forintot kell fizetni, addig a pszichológia szak esetében az idegen nyelvi hozzájárulás közel egymillió forint szemeszterenként. Az ELTE szerint a képzés szakmai színvonala és a diploma munkaerőpiaci értéke indokolja a magas díjat.
Az úgynevezett idegen nyelvi képzési hozzájárulást az egyetemeken az angol nyelvű képzések hallgatóinak az önköltségen felül kell megfizetniük.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol nyelvű pszichológia alap- és mesterképzésén ez a plusz díj meglepően magas, félévente 900 ezer forint. Az egyetem többi karán meghirdetett idegen nyelvű képzésekhez képest kiugrónak számít: a legtöbb szakon 80-200 ezer forintos díjakkal találkozhatunk (a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar kivételével, ahol 500 ezer forint feletti összeget kell a tandíjon felül fizetni).
Az ELTE különböző karain meghirdetett angol nyelvű képzésekhez kapcsolódó idegen nyelvi hozzájárulás a következőképpen alakul:
Megkerestük az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karát és arról érdeklődtünk, hogy akkor is ki kell-e fizetni ezt a nagy összeget, ha valaki ösztöndíjat nyert az egyetemre. Erre azt válaszolták, hogy a képzést alap- és mesterszakon is csak önköltséges formában hirdették meg. Az viszont egyértelmű volt a válaszukból, hogy az önköltséges hallgatóknak ezt a hozzájárulást a tandíjon kell megfizetni:
„Az idegen nyelvi hozzájárulás külön díjtétel, amely az angol nyelvű pszichológia képzések speciális, nemzetközi színvonalú működtetéséhez kapcsolódó többletköltségeket fedezi (oktatói gárda, angol nyelvű tananyagok, nemzetközi programstruktúra stb.)” – írták válaszukban.
Nem feltétlen kell külföldre menni, ha angol vagy német nyelvű diplomát szeretnétek
Azt is megkérdeztük, hogy mi indokolja ezt a magas összeget a pszichológia alap- és mesterképzéseken, miközben a képzések nagy részén ennek töredékét kell fizetni az angol nyelvű oktatásért.
Az egyetem válasza szerint a díj meghatározásakor több szempontot mérlegeltek: a hazai felsőoktatási gyakorlat mellett az ELTE pszichológusképzésének szakmai színvonalát és a diploma munkaerőpiaci értékét is figyelembe vették. Emellett az összeget a nemzetközi képzésekhez igazították, vagyis ahhoz, hogy mennyibe kerülnek a kar külföldi hallgatók számára kínált angol nyelvű programjai.
Mint írták:
az idegen nyelvi hozzájárulás meghatározásakor a hazai felsőoktatási gyakorlatot, az ELTE pszichológusképzéseinek szakmai színvonalát és a diploma munkaerőpiaci értékét vettük figyelembe.
Az egyetem azt is hangsúlyozta, hogy ezek a képzések nagy létszámú, nemzetközi évfolyamokra épülnek, amelyekbe magyar hallgatók is becsatlakoznak, így a programok működtetése eltér a hagyományos magyar nyelvű képzésektől. Álláspontjuk szerint a jelenlegi díj „hitelesen tükrözi a képzésbe fektetett energiát és szakmai színvonalat”.
Arra a kérdésre, hogy mi magyarázza a jelentős eltérést más szakok (jellemzően 80-200 ezer forintos) díjaihoz képest, az ELTE a képzés erőforrásigényét emelte ki. A pszichológia szakokon nemcsak nagy létszámú előadások zajlanak, hanem sok kis csoportos gyakorlati képzés is, emellett kiterjedt intézményi együttműködések és szupervíziót igénylő szakmai gyakorlatok működnek.
A nagy létszámú évfolyamok színvonalas elméleti oktatása, a kis létszámúra bontott gyakorlati csoportok felkészítése, a kiterjedt intézményi együttműködések, valamint a szupervíziót igénylő szakmai gyakorlatok mind jelentős erőforrást igényelnek.
– írták.
Hozzátették azt is, hogy a pszichológia képzés költséges infrastruktúrára épül, beleértve a módszertani laborokat, eszközöket és kutatási hátteret. Az egyetem szerint ezek együtt indokolják, hogy a pszichológusképzés idegen nyelvi hozzájárulása jelentősen eltér más szakokétól.
A rangsor különlegessége, hogy kizárólag hallgatói és alumni értékelések alapján készült.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.