Bekerült az ELTE Európa 10 legjobb egyeteme közé
A rangsor különlegessége, hogy kizárólag hallgatói és alumni értékelések alapján készült.
Míg az ELTE Társadalomtudományi karán az angol nyelvű képzéseken félévente 80 ezer forintot kell fizetni, addig a pszichológia szak esetében az idegen nyelvi hozzájárulás közel egymillió forint szemeszterenként. Az ELTE szerint a képzés szakmai színvonala és a diploma munkaerőpiaci értéke indokolja a magas díjat.
Az úgynevezett idegen nyelvi képzési hozzájárulást az egyetemeken az angol nyelvű képzések hallgatóinak az önköltségen felül kell megfizetniük.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol nyelvű pszichológia alap- és mesterképzésén ez a plusz díj meglepően magas, félévente 900 ezer forint. Az egyetem többi karán meghirdetett idegen nyelvű képzésekhez képest kiugrónak számít: a legtöbb szakon 80-200 ezer forintos díjakkal találkozhatunk (a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar kivételével, ahol 500 ezer forint feletti összeget kell a tandíjon felül fizetni).
Az ELTE különböző karain meghirdetett angol nyelvű képzésekhez kapcsolódó idegen nyelvi hozzájárulás a következőképpen alakul:
Megkerestük az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karát és arról érdeklődtünk, hogy akkor is ki kell-e fizetni ezt a nagy összeget, ha valaki ösztöndíjat nyert az egyetemre. Erre azt válaszolták, hogy a képzést alap- és mesterszakon is csak önköltséges formában hirdették meg. Az viszont egyértelmű volt a válaszukból, hogy az önköltséges hallgatóknak ezt a hozzájárulást a tandíjon kell megfizetni:
„Az idegen nyelvi hozzájárulás külön díjtétel, amely az angol nyelvű pszichológia képzések speciális, nemzetközi színvonalú működtetéséhez kapcsolódó többletköltségeket fedezi (oktatói gárda, angol nyelvű tananyagok, nemzetközi programstruktúra stb.)” – írták válaszukban.
Nem feltétlen kell külföldre menni, ha angol vagy német nyelvű diplomát szeretnétek
Azt is megkérdeztük, hogy mi indokolja ezt a magas összeget a pszichológia alap- és mesterképzéseken, miközben a képzések nagy részén ennek töredékét kell fizetni az angol nyelvű oktatásért.
Az egyetem válasza szerint a díj meghatározásakor több szempontot mérlegeltek: a hazai felsőoktatási gyakorlat mellett az ELTE pszichológusképzésének szakmai színvonalát és a diploma munkaerőpiaci értékét is figyelembe vették. Emellett az összeget a nemzetközi képzésekhez igazították, vagyis ahhoz, hogy mennyibe kerülnek a kar külföldi hallgatók számára kínált angol nyelvű programjai.
Mint írták:
az idegen nyelvi hozzájárulás meghatározásakor a hazai felsőoktatási gyakorlatot, az ELTE pszichológusképzéseinek szakmai színvonalát és a diploma munkaerőpiaci értékét vettük figyelembe.
Az egyetem azt is hangsúlyozta, hogy ezek a képzések nagy létszámú, nemzetközi évfolyamokra épülnek, amelyekbe magyar hallgatók is becsatlakoznak, így a programok működtetése eltér a hagyományos magyar nyelvű képzésektől. Álláspontjuk szerint a jelenlegi díj „hitelesen tükrözi a képzésbe fektetett energiát és szakmai színvonalat”.
Arra a kérdésre, hogy mi magyarázza a jelentős eltérést más szakok (jellemzően 80-200 ezer forintos) díjaihoz képest, az ELTE a képzés erőforrásigényét emelte ki. A pszichológia szakokon nemcsak nagy létszámú előadások zajlanak, hanem sok kis csoportos gyakorlati képzés is, emellett kiterjedt intézményi együttműködések és szupervíziót igénylő szakmai gyakorlatok működnek.
A nagy létszámú évfolyamok színvonalas elméleti oktatása, a kis létszámúra bontott gyakorlati csoportok felkészítése, a kiterjedt intézményi együttműködések, valamint a szupervíziót igénylő szakmai gyakorlatok mind jelentős erőforrást igényelnek.
– írták.
Hozzátették azt is, hogy a pszichológia képzés költséges infrastruktúrára épül, beleértve a módszertani laborokat, eszközöket és kutatási hátteret. Az egyetem szerint ezek együtt indokolják, hogy a pszichológusképzés idegen nyelvi hozzájárulása jelentősen eltér más szakokétól.
A rangsor különlegessége, hogy kizárólag hallgatói és alumni értékelések alapján készült.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.