Bekerült az ELTE Európa 10 legjobb egyeteme közé

A rangsor különlegessége, hogy kizárólag hallgatói és alumni értékelések alapján készült.

Európa tíz legjobb egyeteme között szerepel az Eötvös Loránd Tudományegyetem az EDUopinions Student Reviews Guide 2026-os rangsorában. Az ELTE a 10. helyet szerezte meg 4,35-ös összpontszámmal. Az első helyen a prágai Anglo-American Univeristy végzett.

Ez a 10 legjobb európai egyetem a hallgatói értékelések alapján

10. Eötvös Loránd Tudományegyetem (4,35)

9. Gdański Egyetem, Lengyelország (4,38)

8. Liverpooli Egyetem, Anglia (4,43)

7. Varsói Egyetem, Lengyelország (4,53)

6. University of New York in Prague, Csehország (4,57)

5.  Portugál Katolikus Egyetem, Portugália (4,58)

4. Durhami Egyetem (4,64)

3. Leedsi Egyetem, Anglia (4,64)

2. Vilniusi Egyetem, Litvánia (4,68)

1. Anglo-American University, Csehország (4,74)

Az ELTE hallgatóinak értékelése szerint az egyetem erősségei közé tartozik az oktatók szakmai felkészültsége, a nemzetközi és befogadó közeg, valamint az aktív hallgatói élet.

„Mindig van program, mentorálás és közösségi lehetőség, az oktatók felkészültek, a campuson pezsgő az élet” – idéz a rangsor egy nemzetközi kapcsolatok alapszakos hallgatói véleményt. Egy másik nemzetközi hallgató szerint: „Az ELTE kiemelkedő magyar egyetem, jól szervezett képzésekkel, támogató oktatókkal és sokszínű, befogadó nemzetközi közösséggel.”

Bár a rangsor nem reprezentatív statisztikai felmérésen, hanem önkéntes hallgatói értékeléseken alapul, a 3 475, 2025-ben közzétett visszajelzés elegendő betekintést nyújt az európai egyetemi életminőségbe. A listára csak azok az intézmények kerülhettek fel, amelyekről legalább 20 értékelés született.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.