Bekerült az ELTE Európa 10 legjobb egyeteme közé

A rangsor különlegessége, hogy kizárólag hallgatói és alumni értékelések alapján készült.

Európa tíz legjobb egyeteme között szerepel az Eötvös Loránd Tudományegyetem az EDUopinions Student Reviews Guide 2026-os rangsorában. Az ELTE a 10. helyet szerezte meg 4,35-ös összpontszámmal. Az első helyen a prágai Anglo-American Univeristy végzett.

Ez a 10 legjobb európai egyetem a hallgatói értékelések alapján

10. Eötvös Loránd Tudományegyetem (4,35)

9. Gdański Egyetem, Lengyelország (4,38)

8. Liverpooli Egyetem, Anglia (4,43)

7. Varsói Egyetem, Lengyelország (4,53)

6. University of New York in Prague, Csehország (4,57)

5.  Portugál Katolikus Egyetem, Portugália (4,58)

4. Durhami Egyetem (4,64)

3. Leedsi Egyetem, Anglia (4,64)

2. Vilniusi Egyetem, Litvánia (4,68)

1. Anglo-American University, Csehország (4,74)

Az ELTE hallgatóinak értékelése szerint az egyetem erősségei közé tartozik az oktatók szakmai felkészültsége, a nemzetközi és befogadó közeg, valamint az aktív hallgatói élet.

„Mindig van program, mentorálás és közösségi lehetőség, az oktatók felkészültek, a campuson pezsgő az élet” – idéz a rangsor egy nemzetközi kapcsolatok alapszakos hallgatói véleményt. Egy másik nemzetközi hallgató szerint: „Az ELTE kiemelkedő magyar egyetem, jól szervezett képzésekkel, támogató oktatókkal és sokszínű, befogadó nemzetközi közösséggel.”

Bár a rangsor nem reprezentatív statisztikai felmérésen, hanem önkéntes hallgatói értékeléseken alapul, a 3 475, 2025-ben közzétett visszajelzés elegendő betekintést nyújt az európai egyetemi életminőségbe. A listára csak azok az intézmények kerülhettek fel, amelyekről legalább 20 értékelés született.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.