Bár a Center for World University Rankings legfrissebb kiadványában is zömében amerikai egyetemek vannak az élvonalban, de elszór köztük feltűnnek számos brit, francia és svájci intézmények is.
Nemrég nyilvánosságra hozta a 2025-ös nemzetközi egyetemi rangsorát a Center for World University Rankings.
A rangsor élén továbbra is amerikai egyetemek állnak, legelső helyen a Harvarddal, aki évek óta letaszíthatatlan a trónról.
Viszont a top 10-es sorba beférkőzött két brit egyetem is, akik a tavalyhoz hasonlóan idén is tartják a pozíciójukat a 4. és 5. helyen. Ez pedig a University of Cambridge és az Oxford.
Ezt követően európai egyetem először a lista 19. helyén bukkan fel, a francia PSL University, majd a lista 20. helyén ismét egy brit, a University College London, majd a 28. helyen az Imperial College London, amit a 29. helyen a párizsi Paris City University követ.
A tavalyi sorrendhez hasonlóan a svájci ETH Zürich továbbra is megtartotta a 32. helyet, a Paris-Saclay University pedig a 31. helyről a 34-re csúszott. Szinte a semmiből pedig a 35. helyre került a szintén francia Institut Polytechnique de Paris.
A francia egyetemek sora itt még nem ért véget, bár tavalyhoz képest jócskán rontott a Sorbonne. Idén lecsúszott a 36. helyről egészen a 43-ig, és egy dán, egy svéd, illetve egy brit egyetem is beelőzte.
A koppenhágai University of Copenhagen továbbra is a lista 38. helyét foglalja el, őt nem sokkal a svéd Karolinska Institute követi a 41. helyen, a 42. helyre pedig idén a brit King's College London került.
Mielőtt Magyarországhoz földrajzilag közeli egyetemmel találkoznánk a listán, előbb még pár német, svájci, holland és még több brit intézmény keresztezi az utunkat. Leghamarabb a lista 199. helyén lévő bécsi székhelyű University of Vienna az, ami a közvetlen szomszédságunkban található.
A magyar egyetemek helyezéseiről az alábbi cikkünkben olvashattok:
Volt olyan magyar felsőoktatási intézmény, amelyik közel 40-et, de a többiek közel 100 hellyel is előrébb kerültek a Center for World University 2025-ös nemzetközi egyetemi rangsorában.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
