Ezek a legjobb európai egyetemek a CWUR 2025-ös listáján

Bár a Center for World University Rankings legfrissebb kiadványában is zömében amerikai egyetemek vannak az élvonalban, de elszór köztük feltűnnek számos brit, francia és svájci intézmények is.

  • Rodler Lili

Nemrég nyilvánosságra hozta a 2025-ös nemzetközi egyetemi rangsorát a Center for World University Rankings.

A rangsor élén továbbra is amerikai egyetemek állnak, legelső helyen a Harvarddal, aki évek óta letaszíthatatlan a trónról.

Viszont a top 10-es sorba beférkőzött két brit egyetem is, akik a tavalyhoz hasonlóan idén is tartják a pozíciójukat a 4. és 5. helyen. Ez pedig a University of Cambridge és az Oxford.

Ezt követően európai egyetem először a lista 19. helyén bukkan fel, a francia PSL University, majd a lista 20. helyén ismét egy brit, a University College London, majd a 28. helyen az Imperial College London, amit a 29. helyen a párizsi Paris City University követ.

A tavalyi sorrendhez hasonlóan a svájci ETH Zürich továbbra is megtartotta a 32. helyet, a Paris-Saclay University pedig a 31. helyről a 34-re csúszott. Szinte a semmiből pedig a 35. helyre került a szintén francia Institut Polytechnique de Paris.

A francia egyetemek sora itt még nem ért véget, bár tavalyhoz képest jócskán rontott a Sorbonne. Idén lecsúszott a 36. helyről egészen a 43-ig, és egy dán, egy svéd, illetve egy brit egyetem is beelőzte.

A koppenhágai University of Copenhagen továbbra is a lista 38. helyét foglalja el, őt nem sokkal a svéd Karolinska Institute követi a 41. helyen, a 42. helyre pedig idén a brit King's College London került.

Mielőtt Magyarországhoz földrajzilag közeli egyetemmel találkoznánk a listán, előbb még pár német, svájci, holland és még több brit intézmény keresztezi az utunkat. Leghamarabb a lista 199. helyén lévő bécsi székhelyű University of Vienna az, ami a közvetlen szomszédságunkban található.

A magyar egyetemek helyezéseiről az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.