Bár a Center for World University Rankings legfrissebb kiadványában is zömében amerikai egyetemek vannak az élvonalban, de elszór köztük feltűnnek számos brit, francia és svájci intézmények is.
Nemrég nyilvánosságra hozta a 2025-ös nemzetközi egyetemi rangsorát a Center for World University Rankings.
A rangsor élén továbbra is amerikai egyetemek állnak, legelső helyen a Harvarddal, aki évek óta letaszíthatatlan a trónról.
Viszont a top 10-es sorba beférkőzött két brit egyetem is, akik a tavalyhoz hasonlóan idén is tartják a pozíciójukat a 4. és 5. helyen. Ez pedig a University of Cambridge és az Oxford.
Ezt követően európai egyetem először a lista 19. helyén bukkan fel, a francia PSL University, majd a lista 20. helyén ismét egy brit, a University College London, majd a 28. helyen az Imperial College London, amit a 29. helyen a párizsi Paris City University követ.
A tavalyi sorrendhez hasonlóan a svájci ETH Zürich továbbra is megtartotta a 32. helyet, a Paris-Saclay University pedig a 31. helyről a 34-re csúszott. Szinte a semmiből pedig a 35. helyre került a szintén francia Institut Polytechnique de Paris.
A francia egyetemek sora itt még nem ért véget, bár tavalyhoz képest jócskán rontott a Sorbonne. Idén lecsúszott a 36. helyről egészen a 43-ig, és egy dán, egy svéd, illetve egy brit egyetem is beelőzte.
A koppenhágai University of Copenhagen továbbra is a lista 38. helyét foglalja el, őt nem sokkal a svéd Karolinska Institute követi a 41. helyen, a 42. helyre pedig idén a brit King's College London került.
Mielőtt Magyarországhoz földrajzilag közeli egyetemmel találkoznánk a listán, előbb még pár német, svájci, holland és még több brit intézmény keresztezi az utunkat. Leghamarabb a lista 199. helyén lévő bécsi székhelyű University of Vienna az, ami a közvetlen szomszédságunkban található.
A magyar egyetemek helyezéseiről az alábbi cikkünkben olvashattok:
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
