Élő nyulat ajándékoznátok húsvétra? Ezért ne tegyétek
Nagy mozgásigényű, érzékeny állatok, akik többéves elkötelezettséget igényelnek. Húsvét közeledtével egyre többen figyelmeztetnek arra, miért nem érdemes élő állatot ajándékozni az ünnepen.
Az önfegyelmező rítusoktól a dohányfákig - mutatunk néhány furcsának tűnő húsvéti szokást a nagyvilágból.
A keresztény világban a húsvéti ünnepeknek sok közös vonása van: a böjti időszak alatti lemondás, a csokitojást tojó húsvéti nyúl, a nagypénteki halfogyasztás, vagy a húsvétvasárnapi istentiszteleten való részvétel. Ezek mellett azonban a világ különböző pontjain sajátos hagyományok is színesítik az ünnepet.
Húsvéti készülődés: öt aranyos locsolóvers, amit érdemes húsvéthétfőre megtanulni
Húsvéthétfőn a franciaországi Haux településen több ezer tojásból készítenek hatalmas omlettet, amely akár ezer ember számára is elegendő. A legenda szerint a hagyomány onnan ered, hogy Napóleon egyszer megszállt a faluban, és annyira megkedvelte a helyi omlettet, hogy elrendelte, gyűjtsék össze az összes tojást, hogy katonái is részesülhessenek az élményben.
A falubeliek ma is közösen készítik el az ételt, amely nemcsak ebédre, hanem vacsorára és még másnap reggelire is jut.
Pápua Új-Guineában a húsvéti ünneplés igen különös: a fákat dohánnyal és cigarettával díszítik fel, és ezek köré szerveződnek az ünnepi szertartások. A templomokban is hasonló díszítés jelenik meg, a dohánytermékeket pedig az ünnepi alkalom után szétosztják.
Miért a nyúl hozza a tojást, honnan ered ez a húsvéti hagyomány?
A Fülöp-szigeteken egyes hívők rendkívül szélsőséges vallási gyakorlatokat követnek: önostorozással vagy akár jelképes keresztre feszítéssel próbálnak megtisztulni. Bár az egyház nem támogatja ezeket a szokásokat, és inkább jótékony cselekedetekre ösztönöz, a hagyomány még ma is él.
Norvégiában húsvét idején különösen népszerűek a bűnügyi történetek. A televíziók krimiket sugároznak, és ilyenkor jelennek meg az új detektívregények is. Az emberek gyakran vidéki házakba vonulnak vissza, és a hosszú hétvégét olvasással vagy filmnézéssel töltik.

Új-Zélandon egy egészen szokatlan hagyomány alakult ki: az éves húsvéti nyúlvadászat, amelynek célja a mezőgazdaságra káros állatok számának csökkentése. A versenyen több száz vadász vesz részt, és jelentős pénzjutalom is jár a legjobbaknak.
Nagy mozgásigényű, érzékeny állatok, akik többéves elkötelezettséget igényelnek. Húsvét közeledtével egyre többen figyelmeztetnek arra, miért nem érdemes élő állatot ajándékozni az ünnepen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.