Élő nyulat ajándékoznátok húsvétra? Ezért ne tegyétek
Nagy mozgásigényű, érzékeny állatok, akik többéves elkötelezettséget igényelnek. Húsvét közeledtével egyre többen figyelmeztetnek arra, miért nem érdemes élő állatot ajándékozni az ünnepen.
Az önfegyelmező rítusoktól a dohányfákig - mutatunk néhány furcsának tűnő húsvéti szokást a nagyvilágból.
A keresztény világban a húsvéti ünnepeknek sok közös vonása van: a böjti időszak alatti lemondás, a csokitojást tojó húsvéti nyúl, a nagypénteki halfogyasztás, vagy a húsvétvasárnapi istentiszteleten való részvétel. Ezek mellett azonban a világ különböző pontjain sajátos hagyományok is színesítik az ünnepet.
Húsvéti készülődés: öt aranyos locsolóvers, amit érdemes húsvéthétfőre megtanulni
Húsvéthétfőn a franciaországi Haux településen több ezer tojásból készítenek hatalmas omlettet, amely akár ezer ember számára is elegendő. A legenda szerint a hagyomány onnan ered, hogy Napóleon egyszer megszállt a faluban, és annyira megkedvelte a helyi omlettet, hogy elrendelte, gyűjtsék össze az összes tojást, hogy katonái is részesülhessenek az élményben.
A falubeliek ma is közösen készítik el az ételt, amely nemcsak ebédre, hanem vacsorára és még másnap reggelire is jut.
Pápua Új-Guineában a húsvéti ünneplés igen különös: a fákat dohánnyal és cigarettával díszítik fel, és ezek köré szerveződnek az ünnepi szertartások. A templomokban is hasonló díszítés jelenik meg, a dohánytermékeket pedig az ünnepi alkalom után szétosztják.
Miért a nyúl hozza a tojást, honnan ered ez a húsvéti hagyomány?
A Fülöp-szigeteken egyes hívők rendkívül szélsőséges vallási gyakorlatokat követnek: önostorozással vagy akár jelképes keresztre feszítéssel próbálnak megtisztulni. Bár az egyház nem támogatja ezeket a szokásokat, és inkább jótékony cselekedetekre ösztönöz, a hagyomány még ma is él.
Norvégiában húsvét idején különösen népszerűek a bűnügyi történetek. A televíziók krimiket sugároznak, és ilyenkor jelennek meg az új detektívregények is. Az emberek gyakran vidéki házakba vonulnak vissza, és a hosszú hétvégét olvasással vagy filmnézéssel töltik.

Új-Zélandon egy egészen szokatlan hagyomány alakult ki: az éves húsvéti nyúlvadászat, amelynek célja a mezőgazdaságra káros állatok számának csökkentése. A versenyen több száz vadász vesz részt, és jelentős pénzjutalom is jár a legjobbaknak.
Nagy mozgásigényű, érzékeny állatok, akik többéves elkötelezettséget igényelnek. Húsvét közeledtével egyre többen figyelmeztetnek arra, miért nem érdemes élő állatot ajándékozni az ünnepen.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.