5 különös húsvéti hagyomány a világ különböző tájairól

Az önfegyelmező rítusoktól a dohányfákig - mutatunk néhány furcsának tűnő húsvéti szokást a nagyvilágból.

A keresztény világban a húsvéti ünnepeknek sok közös vonása van: a böjti időszak alatti lemondás, a csokitojást tojó húsvéti nyúl, a nagypénteki halfogyasztás, vagy a húsvétvasárnapi istentiszteleten való részvétel. Ezek mellett azonban a világ különböző pontjain sajátos hagyományok is színesítik az ünnepet.

Húsvéti készülődés: öt aranyos locsolóvers, amit érdemes húsvéthétfőre megtanulni

Óriásomlett Franciaországban

Húsvéthétfőn a franciaországi Haux településen több ezer tojásból készítenek hatalmas omlettet, amely akár ezer ember számára is elegendő. A legenda szerint a hagyomány onnan ered, hogy Napóleon egyszer megszállt a faluban, és annyira megkedvelte a helyi omlettet, hogy elrendelte, gyűjtsék össze az összes tojást, hogy katonái is részesülhessenek az élményben.

A falubeliek ma is közösen készítik el az ételt, amely nemcsak ebédre, hanem vacsorára és még másnap reggelire is jut.

Dohányfák Pápua Új-Guineában

Pápua Új-Guineában a húsvéti ünneplés igen különös: a fákat dohánnyal és cigarettával díszítik fel, és ezek köré szerveződnek az ünnepi szertartások. A templomokban is hasonló díszítés jelenik meg, a dohánytermékeket pedig az ünnepi alkalom után szétosztják.

Miért a nyúl hozza a tojást, honnan ered ez a húsvéti hagyomány?

Önfegyelmező rítusok a Fülöp-szigeteken

A Fülöp-szigeteken egyes hívők rendkívül szélsőséges vallási gyakorlatokat követnek: önostorozással vagy akár jelképes keresztre feszítéssel próbálnak megtisztulni. Bár az egyház nem támogatja ezeket a szokásokat, és inkább jótékony cselekedetekre ösztönöz, a hagyomány még ma is él.

Húsvéti krimiláz Norvégiában

Norvégiában húsvét idején különösen népszerűek a bűnügyi történetek. A televíziók krimiket sugároznak, és ilyenkor jelennek meg az új detektívregények is. Az emberek gyakran vidéki házakba vonulnak vissza, és a hosszú hétvégét olvasással vagy filmnézéssel töltik.

Húsvéti krimiláz Norvégiában
Shutterstock

Húsvéti nyúlvadászat Új-Zélandon

Új-Zélandon egy egészen szokatlan hagyomány alakult ki: az éves húsvéti nyúlvadászat, amelynek célja a mezőgazdaságra káros állatok számának csökkentése. A versenyen több száz vadász vesz részt, és jelentős pénzjutalom is jár a legjobbaknak.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.