Élő nyulat ajándékoznátok húsvétra? Ezért ne tegyétek

Nagy mozgásigényű, érzékeny állatok, akik többéves elkötelezettséget igényelnek. Húsvét közeledtével egyre többen figyelmeztetnek arra, miért nem érdemes élő állatot ajándékozni az ünnepen.

  • Székács Linda

Számos állatvédő szervezet, menhely, sőt, influencerek és írók is arra hívják fel a figyelmet minden évben húsvét előtt, hogy miért nem érdemes élő nyulat ajándékozni a gyerekeknek.

Bár a szőrös kis állatok ajándékozása elsőre jó ötlethetnek tűnhet, a tartásuk valójában meglehetősen problémás, számos család pedig az ünnep után úgy dönt, szabadjára engedi, utcára teszi az állatot, mondván, hogy úgyis az a természetes élőhelye. Amit azonban sokan nem tudnak, hogy ezzel bűncselekményt követnek el, amiért akár két évig terjedő börtönbüntetés is járhat.

"A nyulakat rengeteg félreértés övezi, egyáltalán nem könnyű a tartásuk és semmiképp nem "gyakorló" állatok kisgyerekeknek vagy kezdő állattartóknak. Rendkívül érzékeny a szervezetük, ráadásul rejtegetni próbálják a betegségeiket, az állatorvosi költségeik pedig magasabbak, mint egy kutyának vagy macskának, mert egzotikus állatoknak számítanak a rendelőben - igen, a házinyúl is, nem csak a törpe, és igen, többféle oltásra is szükségük van, akkor is, ha egyetlen szobában élik le az egész életüket" - figyelmeztet a Facebookon Eszes Rita írónő, két nyuszi gazdája.

 

������ Közeledik a húsvét, és vele együtt itt a szokásos húsvéti posztom is. ������ Tehát:Vegyetek nyuszit csokiból, plüssből,...

Posted by Eszes Rita on Friday, March 15, 2024

Az írónő azt is hozzáteszi: a nyulaknak rendkívül nagy a mozgásigényük és általában párban érzik jól magukat, ezért egyedüli háziállatként nem ajánlottak. Ráadásul amit sokan nem tudnak, hogy oltás nélkül belehalnak a szúnyogcsípésbe, és bár vannak állatok, akik egész életükben semmilyen kárt nem okoznak, az gyakoribb, hogy lakásban, szobában tartva megrágják a vezetékeket, ajtókat, esetleg a bútorokat is. Ilyenkor - és az ivarzás kezdetével - dönthetnek úgy sokan, hogy inkább megszabadulnak az állattól, amit az állatmentő szervezetek sokszor az utcáról, kukákból szednek össze.

"Kedves Nyuszisok! Tájékoztatunk titeket, hogy a közelgő húsvéti ünnep előtt már nem adunk örökbe nyuszit újonnan érdeklődőknek. Mi nem szeretnénk, hogy a nyuszijaink ajándékként legyenek átadva, nem szeretnék, ha utána pár nap múlva az utcán vagy fazékban találnák magukat, hiszen nem ezért mentettük meg őket. Ezen kívül nem adunk bérbe nyuszit, se egy napra, se egy hétre. Továbbá sajnos nincs lehetőség hozzánk eljönni nyuszisimogatóba sem, ugyanis nincs menhelyünk, a jelenleg közel száz nyuszink tagjaink és ideiglenes gazdijaink otthonában vannak elhelyezve" - írja az Első Nyúlmentő Alapítvány.

Az alapítvány arra is figyelmeztet, hogy tilos élő állatot nyereményjáték díjaként használni, tehát például tombolán, hiszen ez rendőrségi feljelentést von maga után.

Érdemes tehát élő nyúl helyett a csokinyúlnál maradni húsvét alkalmából is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.