A húsvét kapcsán mindenkinek az elsők között jut eszébe a tojást tojó nyuszi, pedig ha jobban belegondolunk, meglehetősen bizarr, hogy épp egy emlősállathoz kötjük ezt a szokást. Emiatt jogosan merülhet fel a kérdés, honnan is ered a húsvéti nyúl története és miért teszünk úgy, mintha tényleg képes lenne mintás tojásokat rakni?
Bár a húsvét a kereszténység, Jézus Krisztus feltámadásának az ünnepe, a legtöbb szimbóluma pogány eredetű. A tojást hozó nyúl annak ellenére, hogy mára már az egyik fő jelképe lett az ünnepnek, nem szerepel a Bibliában. Eredetét nem lehet pontosan megállapítani, de több elképzelés is van vele kapcsolatban.
A nyúl és a tojás, mint szimbólum
A nyúl már az ókorban is a termékenység jelképe volt. Mivel sok utódot képes nemzeni, a tavaszi nap-éj egyenlőség idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották. A tojás is jóval a kereszténység kora elé nyúlik vissza. Többek között az életet és az újjászületést szimbolizálta, később pedig a feltámadt Krisztusnak is a jelképe lett. Azonban a két minta között itt nincs semmilyen összefüggés.
Mitológiai eredet
A húsvéti tojásokat tojó nyulat vannak, akik a germán mitológiából eredeztetik. A pogány angolszászok Eostre (a keltáknál Ostara), a tavasz istennőjének tiszteletére lakomákat tartottak a kereszténység előtti időkben, amit a tavaszi nap-éj egyenlőség idején rendeztek.
Az istennőt gyakran nyúllal és tojásokkal körbevéve, valamint virágokkal a kezében ábrázolták. A történet szerint, volt neki egy színes tojásokat tojó madara, amit a tavasz ünnepén nyúllá változtatott, a tojásokat pedig a gyerekeknek adta ajándékba. Egy másik változat szerint a madár megsebesült, és emiatt változtatta nyúllá, de átalakulása után is megmaradtak a tojásai.
Nyelvi félreértés
Egy másik magyarázat a húsvéti nyuszira a nyelvészektől származik, akik szerint ez pusztán két szó felcseréléséből ered. A német területeken húsvétkor ugyanis gyöngytyúkot (Haselhuhn) ajándékoztak egymásnak az emberek. A tyúk neve németül Huhn, ami igen hasonlít a Hase-ra, ami pedig nyulat jelent. Szerintük a tyúk és a nyúl nevének hasonlósága miatt egyszerűen összekeveredtek a szavak.
A hagyomány elterjedése
Az első ismert húsvéti nyusziról szóló történet 1680-ban íródott Németországban, ahol már a XVI. században hagyomány volt, hogy a gyerekek húsvéti fészek készíttettek és abba várták, hogy elhozza a nyuszi a színes tojásokat. Így ez a szokás Amerikába az 1700-as években érkezhetett a német bevándorlókkal, akik először Pennsylvaniában telepedtek le.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
