Az oktatási államtitkár szerint a hallgatói szerződés elleni tiltakozás az igazságosság elleni tiltakozás. Hoffmann Rózsa erről a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) pénteki tanácskozásán beszélt a Parlamentben. Elmondta, várhatóan jövő hétre olyan formát kapnak az oktatási törvények, hogy a kormány, majd az Országgyűlés elé kerülhetnek.
Október 12-re szervez demonstrációt a Debreceni Egyetem hallgatói önkormányzata - az egyetemisták a kormány felsőoktatási tervei, többek között az államilag finanszírozott helyek számának csökkentése ellen tiltakoznak.
Elfogadhatatlannak nevezte az új felsőoktatási törvény tervezetét a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatói önkormányzata. Az egyetemisták szerint az államilag finanszírozott helyek számának csökkentése miatt a rengeteg tehetséges diák szorulhat ki a felsőoktatásból.
Nemcsak a következő években felvételizőkre, hanem a már végzett hallgatókra is vonatkozhat az az új szabály, amely alapján elveszítik a diplomát azok az egyetemisták, akik öt éven belül nem államvizsgáznak.
Nem ért egyet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szerepének csökkentésével és az "egyetem" kategória megszüntetésével a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), az állam szerepének erősödését azonban jó lépésnek tartják.
Levélben kért egyeztetést az oktatási államtitkártól a Pécsi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata. Az egyetemisták szerint a felsőoktatási tervezet figyelmen kívül hagyja jogaikat, és veszélybe sodorja az intézmények működését.
„Remélem, hogy a törvény nem lesz végül ilyen rigorózus” – így reagált a Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter a felsőoktatási koncepcióban szereplő szigorú előírásokra, amelyek alapján csak az a felsőoktatási intézmény kapná meg a tudományegyetem címet, amely legalább nyolc kart működtet. A Semmelweis Egyetem – amelynek a tárcavezető korábban rektora volt – ez alapján elveszíti kutatóegyetemi minősítését.
Aki a hallgatói jogviszony megszüntetését követő ötödik év végéig nem teszi le a záróvizsgát, búcsút mondhat diplomájának - írja a Magyar Nemzet pénteken.
A pedagógusképzésben tanulókat a kormány pályázati úton pedagógus-ösztöndíjjal támogatná, a harmadik és negyedik vizsgaalkalmakért azonban külön díjat szedhetnének az egyetemek és főiskolák az új felsőoktatási törvény - az MTI birtokába került - legutolsó változata alapján.
Aláírásgyűjtésbe kezdenek a Pécsi Tudományegyetem hallgatói az új felsőoktatási törvény koncepciója ellen, szombaton békés demonstrációt tartanak.
Többet kell fizetni a költségtérítéses képzésekért, de a 2,5-ös átlag alatt teljesítő hallgató mégsem vesztik el államilag finanszírozott helyüket – mondta az InfoRádiónak Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.
Az önköltséges képzésre felvételt nyerő hallgatókkal a képzés részleges állami finanszírozását biztosító állami ösztöndíjszerződést lehetne kötni - többek között ezt tartalmazza a felsőoktatási törvény MTI birtokába került legutolsó változata.
Az öt budapesti művészeti felsőoktatási intézmény hallgatói képviselői kitartanak egyetemük, főiskolájuk önállósága mellett - közölte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerdán, utalva arra, hogy a felsőoktatási törvény jelenlegi változata ezt csak 2015-ig tartaná fenn. A hallgatói képviselők művészeti egyetem és főiskola kategóriát is nevesítenének az új jogszabályban.
Az oktatási államtitkár nem számít arra, hogy az új felsőoktatási törvény munkaanyagát "visszaküldené" a kormány; Hoffmann Rózsa kedden azt mondta, hamarosan elkészülnek a joganyaggal.
Pénteken olyan állapotba kerülhet a nemzeti felsőoktatási törvény koncepciója, hogy azt a rektorok is megismerhetik; ezután két napon belül a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tagjai érdemben véleményt tudnak mondani a tervezetről - jelentette be Bódis József, az MRK elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Olyan történt idén, ami még a "kommunista időkben" sem, a kormány kimondta, hogy nincs szükség több magasan képzett emberre az országban - mondta az ELTE rekorhelyettese a Mathias Corvinus Collegium hétfő esti felsőoktatási kerekasztal-beszélgetésén. Az egyetemi vezetők és az üzletemberek szerint nagy bajban van a magyar felsőoktatás, de a kormány által elfogadott koncepció nem ad választ minden fontos kérdésre.
Pokorni Zoltán szerint az önköltséges képzések és az új diákhitel bevezetése után sem szabad növelni a kölcsön törlesztőrészletének mértékét, mert az később akadályozhatja a fiatalokat az otthonteremtésben - írja a Magyar Nemzet kedden.
„Sajnos nehezen cáfolható tény, hogy bizonyos karokon óriási államilag biztosított túlképzés van. Ma úgy engedünk be a felsőoktatásba jó néhány fiatalt, hogy tudjuk: esélyük sem lesz az elhelyezkedésre” – mondta Lázár János a hvg.hu-nak.
A Fidesz továbbra is ragaszkodik a Szózat szó szerinti értelmezéséhez, miszerint „itt élned-halnod kell” – így kommentálta a kormány felsőoktatási terveit Osztolykán Ágnes.
Több önköltséges hallgató felvételéhez egy másik diákhitel-konstrukció kell, mert a jelenlegi legfeljebb a megélhetéshez nyújt segítséget - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Hoffmann Rózsa.
