Lelkes amatőrök segítik elő a tudományos áttöréseket: madarakat dokumentálnak és galaxisok formáit osztályozzák
A tudomány már nem csak a laborok és az egyetemek kiváltsága. Egyre több civil, diák és amatőr szakértő kapcsolódik be a kutatásokba a Citizen Science, azaz közösségi tudomány keretében. Önkéntesként adatokat gyűjthetnek, képeket osztályozhatnak, madarakat számolhatnak, vagy akár exobolygókat fedezhetnek fel – mindezzel valós tudományos eredményekhez járulnak hozzá.
A jelenséget jól összefoglalja egy, a Zooniverse platform egyik kutatója: „A tudományt ma már nem néhány szakértő írja – milliók alkotják együtt.”
Galaxisok osztályozása otthonról
A Citizen Science egyik legismertebb projektje a Galaxy Zoo, ahol a résztvevők galaxisok fotóit vizsgálják. A feladat egyszerű, mégis lenyűgözően fontos: meg kell állapítani, hogy a fotón látható galaxis spirál-, elliptikus- vagy valamilyen rendhagyó formát mutat-e. Amikor 2007-ben elindult a projekt, a kutatók néhány ezer önkéntesre számítottak – ehelyett több mint százezer ember jelentkezett.
A galaxisok morfológiájának osztályozását egyszerűen nem tudtuk volna ilyen gyorsan elvégezni kutatói kapacitással
Az önkénteseknek köszönhetően végül olyan objektumokat is találtak, amelyeket a csillagászok addig még sosem láttak: furcsa, zöldes fényű, ritka galaxisokat, amelyek később külön kutatási területté váltak. A projekt ma is aktív, és folyamatosan újabb adathalmazok érkeznek a modern távcsövektől – minden alkalommal több százezer feladatot bízva a közösségre.
Bolygók születését kutatják amatőrök segítségével
A Disk Detective projekt első ránézésre talán kevésbé látványos, mégis döbbenetesen izgalmas. A résztvevők csillagok körüli por- és gázkorongokat keresnek – ezek az úgynevezett protoplanetáris korongok, amelyekből később bolygók születhetnek. A kutatók rengeteg hosszú infravörös felvételt gyűjtenek össze, de az adatok között sok a zaj, és egy-egy korong csak apró, halvány jelként tűnik fel.
Olyan ez, mint tűt keresni a szénakazalban. De ha százezren keresik, sokkal gyorsabban megy
– nyilatkozta egy NASA-kutató, aki a projektet vezeti.
A Disk Detective önkéntesei az elmúlt években több száz olyan objektumot jelöltek meg, amelyekről kiderült: valóban bolygókeletkezési helyszínek. Ezek közül jó néhány olyan rendszerhez tartozik, amelyet a tudósok valószínűleg észre sem vettek volna a közösség segítsége nélkül.
shutterstock
Madarak megfigyeléséből épül az egyik legnagyobb globális adatbázis
A közösségi tudomány élményének talán legkézzelfoghatóbb formája a természetfigyelés: a madarak számlálása, a rovarok dokumentálása vagy a helyi élővilág megfigyelése. A Cornell Egyetem madárkutató projektje például a világ egyik legnagyobb civil adatbázisára épít. A résztvevők saját kertjükből, parkokból vagy erdőkben gyűjtik az adatokat, majd feltöltik azokat egy központi rendszerbe.
Egy természetvédelmi kutató így fogalmazott:
A világ madarainak állapotáról ma többet tudunk, mert átlagemberek hajlandók voltak kiállni a kertjükbe, és feljegyezni, milyen madarat láttak.
Az adatok segítségével olyan trendeket sikerült feltárni, amelyek a klímaváltozás vagy az élőhelyek átalakulásának hatásaira utalnak. Mindez pedig egy formálódó tudományos forradalmat indított el, amelyben a szakértők és laikusok együtt dolgoznak.
Bárki bekapcsolódhat, nincs szükség előképzettségre
A közösségi tudomány sikerének több oka van. Egyrészt bárki bekapcsolódhat: nincs szükség előképzettségre, drága felszerelésre vagy laboratóriumi háttérre – elég egy laptop, némi idő és kíváncsiság. Másrészt a részvétel élményt ad: valódi kutatómunka részévé válni nem sok hobbitevékenység teszi lehetővé ilyen gyorsan.
A legtöbb projekt a Zooniverse platformon érhető el, és csupán egy gyors regisztrációra van szükség. Ezután azonnal elkezdődhet a „kutatás”: galaxisok osztályozása, aszteroidák vizsgálata, madarak vagy rovarok megfigyelése. Bár a feladatok egyszerűnek tűnnek, a mögöttük álló tudományos munka komoly, és az önkéntesek nélkül sokszor elképzelhetetlen lenne.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.