Gyakornok kategóriában 10 százalékkal emelkedik a pedagógusok fizetése a rendelettervezet szerint 2026-ban, viszont anyagilag a minősülés nem feltétlen éri meg.
Az Eduline-on is megírtuk, hogy december 9-én ismét egyeztettek a pedagógus szakszervezetek a kormánnyal, ahol kiderült többek között az is, hogy mekkora béremelést kapnak a tanárok 2026-ban.
Ez alapján a bértábla alsó határa bruttóban a következő lesz:
- Gyakornok: 705 000 Ft
- Pedagógus I: 718 000 Ft
- Pedagógus II: 725 000 Ft
- Mesterpedagógus: 785 000 Ft
- Kutatótanár: 915 000 Ft
Itt érdemes megjegyezni, hogy nettóban adókedvezmények, különféle pótlékot, illetmények nélkül a pedagógusok alsó hangon ennyit vihetnek haza januártól:
- Gyakornok: 468 825 Ft
- Pedagógus I.: 477 470 Ft
- Pedagógus II.: 482 125 Ft
- Mesterpedagógus: 522 025 Ft
- Kutatótanár: 608 475 Ft
Az adatokból látszik, hogy egy gyakornok és a pedagógus II. kategóriába sorolt tanár bére között gyakorlatilag alig lesz különbség. Arról nem beszélve, hogy 2025-höz képest a gyakornoki fizetés 10%-al emelkedik, a pedagógus I. 9,9%-kal, a pedagógus II. 9,8%-kal, a mesterpedagógus 9,5%-kal, a kutatótanár pedig 8,9%-kal lesz több.
Októberben már érkezett egy kis plusz
Legutóbb egyébként októberben kaptak egy kis pluszt a teljesítményértékelés során legalább 80 pontot elért pedagógusok, mely az ígéretekkel ellentétben még a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felmérése szerint még a 25 ezer forintot sem érte el. Itt érdemes megjegyezni, hogy még szeptember elején a Belügyminisztérium tanévnyitó szakmai konferenciáján arról volt szó, hogy ezek a pedagógusok 20 és 60 ezer forint közötti többletre számíthatnak. Az átlagosan teljesítő tanároknak 1-20 ezer forintos béremelés volt tervben, a fejlesztendő kategóriába került pedagógusoknak viszont nem kaptak semmilyen pluszpénzt.
(Arról az Eduline-on is részletesen beszámoltunk, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.)
A PDSZ összesítette, átlagosan mennyivel nőttek a bérek és ezekért hány pontot értek el a pedagógusok. Az adataik alapján az elért átlagos pontszám 83,2 pont volt, az átlagos emelés összege pedig mindössze 20 746 forint.
A pluszpénz összege megyénként változott: a legmagasabb extra béreket (de még így is kevesebb, mint 25 ezer forintot) Heves és Bács-Kiskun megyében kaphatták a pedagógusok, míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei pedagógusoknak mindössze nagyjából 17 ezer forint járt.
Arról, hogy a tavalyi bónusz után idén karácsonyra hoz-e pulykapénzt a tankerületi Jézuska, még december elején a megkeresésünkre a Klebelsberg Központ nem tudott válaszolni.
NOKS: csak a minimum jár 2026-ban
A pedagógusokkal ellentétben a NOKS-os dolgozók viszont csak annyi béremelést kapnak, amennyivel emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Pedig a pedagógusok munkáját segítők fizetésemelésére égetően szükséges lenne.
Az iskolatitkárok, dajkák, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, könyvtárosok és karbantartók nettó béreik adókedvezményekkel, pótlékokkal együtt is csak jellemzően 250-300 ezer forint között mozognak, de vannak, akiknek még a 200 ezret sem érik el.
2017-től a NOKS-munkakörökben dolgozóknak legalább 7% illetményemelést írtak elő, 10%-os költségvetési fedezettel, ám a PDSZ szerint ez csak „tűzoltás”, és a probléma lényegét nem oldja meg, ugyanis
ezek a bérek teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől.
"Állandó délutános pedagógiai asszisztens vagyok egy óvónő mellett, mivel nincs párja. Azon kívül délelőtt az óvodában SNI-s, főleg autista gyerekkel külön is foglalkozom. Az OviKrétában a hiányzást én vezetem és besegítek másban is" - írta egy pedagógiai asszisztens, akinek mindezért a bére nettó 260 ezer forint.
Éhen halni pont elég
- nyilatkozta korábban szerkesztőségünknek egy érintett.
Sztrájkra készülnek
A PDSZ szerint az érdekvédelem érvényesítésére egyetlen megoldásként a sztrájk maradt, a sztrájkhajlandóság felmérése pedig néhány héttel ezelőtt már felmérést is indítottak. Először csak egy kétórás figyelmeztető sztrájkra készülnének, amennyiben azonban ez nem vezet eredményre, a szakszervezet szerint akár hosszabb munkabeszüntetés is lehetséges.