Bruttó 700 ezer forintot is lehet keresni kezdő informatikusként, mégis kevesen jutnak el a diplomáig

Évről évre sokan választják az informatikai képzéseket, a friss statisztikák szerint ugyanis már egy alapszakos diplomával is ezen a területen lehet a legjobban keresni. Hány hónap alatt találhattok állást, és milyenek a kezdő fizetések? Milyen árnyoldalai vannak az IT-képzéseknek? Leástunk a diplomáspálya-követési rendszer adatainak legmélyére.

  • Csik Veronika

Bár a gazdasági szakok tarolnak a felvételin (a gazdasági diplomások átlagfizetéséről itt írtunk), több informatikai képzés is a népszerűségi lista élén áll. Nem véletlenül: a diplomáspálya-követési rendszer (DPR) legfrissebb statisztikái alapján a pályakezdők közül az informatikai szakokon tanulók számíthatnak a legmagasabb fizetésre, mindegy, hogy alap- vagy mesterszakot, esetleg felsőoktatási szakképzést végeznek.

A 2017/18-as tanévben abszolvált, informatikai szakot végzett hallgatók 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókövetésük alapján

havonta bruttó 487 775 forintot keresnek.

Több tucat egyetemen indul egyébként informatikai képzés, a legtöbbet mégis a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapdiplomásai vihetik haza (több mint bruttó 600 ezer forintot). Ennél kicsivel kevesebbel, átlagban bruttó 500-550 ezert forinttal számolhatnak a győri Széchenyi István Egyetem, az ELTE és az Óbudai Egyetem informatikusai.

Oktatási Hivatal

Mennyi az annyi?

Az átlagfizetés persze ennél magasabb, ha a tapasztaltabb, a 2011/2012-es tanévben végzettek adatait is hozzávesszük: ez alapján a bruttó átlagbér már 746 216 forint. A szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők például 807 ezres, az adatbázis- és hálózati elemzők, üzemeltetők bruttó 749 ezres fizetéssel kalkulálhatnak.

Az informatikai képzések ára

Az IT-szakon tanulók majdnem 64 százaléka az egyetem utolsó hónapjaiban már dolgozott, ez az arány a mesterképzéseken még magasabb, több mint 71 százalékos. Aki mégis csak a diploma megszerzése után vállalna munkát, annak sem kell hónapokig keresnie: a statisztikák szerint alapképzés után átlagban 33-34 nap alatt, mesterképzés után 25 nap alatt el tudnak helyezkedni a végzettek. 

Sokan azonban az abszolválásnál megállnak. Bár az informatikai képzéseken csökkent a lemorzsolódás (legalábbis ami az egyetemisták kezdő tanévét illeti), a Felsőoktatási Elemzési Jelentések alapján a jelenség nem szűnt meg. A lemorzsolódás egyébként leginkább az első két félévben jellemző a felsőoktatásban, de sokan a gyakorlat alatt "ragadnak ott" egy cégnél, és már nem is térnek vissza az egyetemre.

A legnagyobb probléma a programtervező informatikus szakon van: az összes lezárt alapképzés csupán 30 százaléka jelent diplomát, vagyis sikeres végzést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.