Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Évről évre sokan választják az informatikai képzéseket, a friss statisztikák szerint ugyanis már egy alapszakos diplomával is ezen a területen lehet a legjobban keresni. Hány hónap alatt találhattok állást, és milyenek a kezdő fizetések? Milyen árnyoldalai vannak az IT-képzéseknek? Leástunk a diplomáspálya-követési rendszer adatainak legmélyére.
Bár a gazdasági szakok tarolnak a felvételin (a gazdasági diplomások átlagfizetéséről itt írtunk), több informatikai képzés is a népszerűségi lista élén áll. Nem véletlenül: a diplomáspálya-követési rendszer (DPR) legfrissebb statisztikái alapján a pályakezdők közül az informatikai szakokon tanulók számíthatnak a legmagasabb fizetésre, mindegy, hogy alap- vagy mesterszakot, esetleg felsőoktatási szakképzést végeznek.
A 2017/18-as tanévben abszolvált, informatikai szakot végzett hallgatók 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókövetésük alapján
havonta bruttó 487 775 forintot keresnek.
Több tucat egyetemen indul egyébként informatikai képzés, a legtöbbet mégis a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapdiplomásai vihetik haza (több mint bruttó 600 ezer forintot). Ennél kicsivel kevesebbel, átlagban bruttó 500-550 ezert forinttal számolhatnak a győri Széchenyi István Egyetem, az ELTE és az Óbudai Egyetem informatikusai.

Mennyi az annyi?
Az átlagfizetés persze ennél magasabb, ha a tapasztaltabb, a 2011/2012-es tanévben végzettek adatait is hozzávesszük: ez alapján a bruttó átlagbér már 746 216 forint. A szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők például 807 ezres, az adatbázis- és hálózati elemzők, üzemeltetők bruttó 749 ezres fizetéssel kalkulálhatnak.
Az informatikai képzések ára
Az IT-szakon tanulók majdnem 64 százaléka az egyetem utolsó hónapjaiban már dolgozott, ez az arány a mesterképzéseken még magasabb, több mint 71 százalékos. Aki mégis csak a diploma megszerzése után vállalna munkát, annak sem kell hónapokig keresnie: a statisztikák szerint alapképzés után átlagban 33-34 nap alatt, mesterképzés után 25 nap alatt el tudnak helyezkedni a végzettek.
Sokan azonban az abszolválásnál megállnak. Bár az informatikai képzéseken csökkent a lemorzsolódás (legalábbis ami az egyetemisták kezdő tanévét illeti), a Felsőoktatási Elemzési Jelentések alapján a jelenség nem szűnt meg. A lemorzsolódás egyébként leginkább az első két félévben jellemző a felsőoktatásban, de sokan a gyakorlat alatt "ragadnak ott" egy cégnél, és már nem is térnek vissza az egyetemre.
A legnagyobb probléma a programtervező informatikus szakon van: az összes lezárt alapképzés csupán 30 százaléka jelent diplomát, vagyis sikeres végzést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.