Ezekből a nyelvekből csupán egy-egy vizsgázó szerzett bizonyítványt 2024-ben

Az Oktatási Hivatal 2024-es nyelvvizsga-statisztikája alapján megnéztük, melyek voltak a legkevésbé népszerűbb nyelvek a tavalyi évben.

2024-ben összesen 58 969-an tettek nyelvvizsgát, közülük pedig 46 649 fő sikeresen megszerezte a bizonyítványát. Ahogyan az előző években, úgy tavaly is az angol, a német és a francia nyelv bizonyult a legnépszerűbb választásnak.

Angolból még csak-csak, franciából, spanyolból vagy olaszból már alig mennek nyelvvizsgázni

Akadtak azonban olyan nyelvek is, amelyekből egyáltalán nem indult vizsgázó. Ilyen volt a cigány (beás), a portugál és a ruszin nyelv — ezekből 2024-ben senki sem próbálkozott.

Néhány lelkes jelentkező egyedüliként szerzett nyelvvizsgát egy-egy ritkább nyelvből. Az alábbi nyelvekből tavaly mindössze egy fő tett sikeres vizsgát:

  • bolgár
  • kínai
  • ógörög
  • újgörög

Bár ezeknél valamivel többen, de továbbra is nagyon kevesen próbálkoztak olyan nyelvekkel, mint például a dán (3 fő), a japán (2 fő) és a szlovén (4 fő).

Elveszett a nyelvvizsgátok? Akár 8 nap alatt kaphattok róla hatósági igazolványt

Érdekesség, hogy szlovén nyelvből minden jelentkező sikeresen vizsgázott, míg dánból a négy jelentkező közül egynek nem sikerült. A japán nyelv pedig különösen nehéznek bizonyult: öten próbálkoztak, de közülük csak ketten szerezték meg a bizonyítványt.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.