Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az Oktatási Hivatal 2024-es nyelvvizsga-statisztikája alapján megnéztük, melyek voltak a legkevésbé népszerűbb nyelvek a tavalyi évben.
2024-ben összesen 58 969-an tettek nyelvvizsgát, közülük pedig 46 649 fő sikeresen megszerezte a bizonyítványát. Ahogyan az előző években, úgy tavaly is az angol, a német és a francia nyelv bizonyult a legnépszerűbb választásnak.
Angolból még csak-csak, franciából, spanyolból vagy olaszból már alig mennek nyelvvizsgázni
Akadtak azonban olyan nyelvek is, amelyekből egyáltalán nem indult vizsgázó. Ilyen volt a cigány (beás), a portugál és a ruszin nyelv — ezekből 2024-ben senki sem próbálkozott.
Néhány lelkes jelentkező egyedüliként szerzett nyelvvizsgát egy-egy ritkább nyelvből. Az alábbi nyelvekből tavaly mindössze egy fő tett sikeres vizsgát:
Bár ezeknél valamivel többen, de továbbra is nagyon kevesen próbálkoztak olyan nyelvekkel, mint például a dán (3 fő), a japán (2 fő) és a szlovén (4 fő).
Elveszett a nyelvvizsgátok? Akár 8 nap alatt kaphattok róla hatósági igazolványt
Érdekesség, hogy szlovén nyelvből minden jelentkező sikeresen vizsgázott, míg dánból a négy jelentkező közül egynek nem sikerült. A japán nyelv pedig különösen nehéznek bizonyult: öten próbálkoztak, de közülük csak ketten szerezték meg a bizonyítványt.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.