Nem vicc: ezt a nyelvet egy hét alatt meg lehet tanulni

Bár a felsőoktatási felvételiben nem sok hasznotokra lesz, de a hétköznapokban meglehetősen jó kis agytorna lehet megtanulnotok a toki pona nevű, 2001-ben megalkotott mesterséges idegen nyelvet.

  • Székács Linda

A toki pona nyelvet egy kanadai nyelvész, Sonja Lang alkotta meg 2001-ben. Elnevezése a tok piszin (Pápua Új-Guinea hivatalos nyelve) "tok" és az angol "talk" szavakból, ami beszédet, illetve a szintén mesterségesen megalkotott eszperantó nyelv "bona" szavából ered, ami azt jelenti, "jó".

A nyelv minössze 9 mássalhangzóból és 5 magánhangzóból épül fel és körülbelül mindössze 140 szóból áll. Ezek jellemzően angol, finn, grúz, tok piszin, holland, eszperantó, horvát, valamint kínai és kanadai francia eredetűek.

 

Jellemzője, hogy - mivel ennyire kevés szóból áll - mindenre ugyanazt a kifejezést használják. Például a madarakat nem különböztetik meg fajonként, mindegyiket "waso"-nak hívják, legyen szó sasról, cinegéről vagy bagolyról. Ugyanez igaz a bogarakra, rovarokra is, amiket "pipi"-nek neveznek. És a számok tekintetében is spórolt a nyelv megalkotója. 1-től 10-ig a következőképp lehet elszámolni toki pona nyelven:
  • 1 - wan
  • 2 - tu
  • 3 - tu wan (2+1)
  • 4 - tu tu (2+2)
  • 5 - luka
  • 6 - luka wan (5+1)
  • 7 - luka tu (5+2)
  • 8 - luka tu wan (5+3+1)
  • 9 - luka tu tu (5+2+2)
  • 10 - luka luka (5+5)

A nyelv honlapja szerint míg néhány évvel ezelőtt mindössze hárman beszélték a toki ponát, mostanra világszerte több ezren tanulják és beszélik. Létezik például podcast és magazin is ezen a nyelven és elkezdték a Bibliát is lefordítani toki ponára.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.