Kevesebb mint 83 ezren nyelvvizsgáztak tavaly, közülük ráadásul csak 60 ezren szerezték meg a bizonyítványt - derül ki a friss adatokból. A 2020-as negatív rekord óta nem emelkedett 90 ezer fölé a nyelvvizsgázók száma, pedig korábban még 120-135 ezren próbálkoztak meg az írásbelivel és a szóbelivel.
2020 óta töredékére csökkent a nyelvvizsgázó huszonévesek száma – derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) adataiból.
Az adatok szerint 2013 és 2019 között jellemzően évi 120-135 ezren nyelvvizsgáztak: többnyire középiskolások és egyetemisták futottak neki az írásbelinek és a szóbelinek valamilyen idegen nyelvből. Ez a szám 2020-ra alig több mint 86 ezerre esett vissza - ami önmagában nem meglepő, hiszen a koronavírus-járvány miatt egy időre bezártak a nyelviskolát, sőt maguk a nyelvvizsgaközpontok is. Az már sokkal érdekesebb, hogy a nyelvvizsgázók száma azóta sem tért vissza a korábbi szintre: 2021-ben 85 504 fő szerzett nyelvvizsgát, tavaly pedig már csak 82 836-an.
A középiskolások még nyelvvizsgáznak, a huszonévesek egyre kevésbé
2021-ben és 2022-ben a járványra hivatkozva nyelvvizsga-amnesztiát rendelt el a kormány - vagyis azok a végzett egyetemisták is megkapták a diplomájukat, akik nem szerezték meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgát. Ez meg is látszott a nyelvvizsgázók számán és életkori összetételén: úgy tűnik, hogy a középiskolások még mindig fontosnak tartják a nyelvtanulást, a 14-19 év közötti nyelvvizsgázók száma ugyanis nagyjából visszaállt a 2020 előtti szintre, az idősebbek közül azonban jóval kevesebben vizsgáznak, mint a korábbi években.
A 20-24 év közötti - jellemzően felvételi vagy diplomaszerzés előtt állók – nyelvvizsgázók aránya a 2010-es évek közepén még 30 ezer közül mozgott, 2019-ben például 28 492 volt, ez 2022-re 20 618-ra esett vissza. Jóval kevesebben nyelvvizsgáznak a 25 és 29 év közöttiek közül is, tavaly már csak 5682-en írásbeliztek és/vagy szóbeliztek, míg korábban ennek többszöröse volt a vizsgázók száma.
2022 végén ráadásul a parlament megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, amely alapján már nem központi elvárás a diplomához a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga megszerzése - arról maguk az egyetemek, főiskolák dönthetnek, hogy milyen nyelvi követelményt építenek be a tantervbe. Vagyis könnyen lehet, hogy ez a korosztály később sem fog visszatérni a vizsgaközpontokba.
Hová tűntek az eszperantóból és lováriból nyelvvizsgázók?
Bár még mindig az angol a legnépszerűbb nyelv, a korábbi évek közel 90 ezres számához képest tavaly már csak 68 ezren vizsgáztak belőle, és egyre zuhan a németből, spanyolból, olaszból és franciából vizsgázók száma is.
Németből is sokan, körülbelül 20-30 ezren vizsgáztak évente - a próbálkozók több mint fele pedig bizonyítványt is szerzett. Jóval alacsonyabb számban, de a népszerű nyelvek között szerepelt a francia, az olasz és a spanyol is.
Látványos a csökkenés az eszperantóból és lovári nyelvből - mind a kettő népszerű volt azoknak a végzős egyetemistáknak a körében, akiknek viszonylag gyorsan volt szükségük nyelvvizsgára. Míg eszperantóból néhány évvel ezelőtt még több mint háromezren vizsgáztak, tavaly már csak 244-en. Lováriból is komoly a visszaesés, 2017-ben még 1690-en vizsgáztak, 2022-ben már csak 371-en.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
