Átlagosan harminc százalékkal drágult az iskolai menza szeptemberben, a szülők egy része több ezer forinttal magasabb számlákat kapott, mint korábban. Az elszálló élelmiszer- és energiaárak miatt a közétkeztető cégek kiadásai egyre magasabbak, ezért elképzelhető, hogy több településen tovább emelkedhet az iskolai ebéd ára.
Nem mindenhol várható drágulás – ahány település, annyiféle rendszer van. Sok helyen át tudják vállalni az önkormányzatok a plusz anyagi terhet, vagy csak minimálisan emelik az árakat – mondta az Eduline-nak Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (Közszöv) elnöke, akit arról kérdeztünk, várható-e, hogy 2023 első hónapjaiban újra emelkedik majd az óvodai-iskolai ebéd ára.
Az Eduline információi szerint a békéscsabai iskolák még decemberben értesítették a szülőket arról, hogy 30 százalékkal emelkednek a térítési díjak januártól, a középfokú iskolákban tanulók például 704 forintot fizetnek az ebédért, az általános iskolások a napi háromszori étkezésért több mint ezer forintot. A diétás menü jóval drágább, az általános iskolások szülei a tízóraiért, az ebédért és az uzsonnáért így már több mint kétezer forintot utalnak át - naponta.
Hódmezővásárhelyen is harminc százalékkal emelkedik a bölcsődékben, óvódákban, iskolákban és kollégiumokban a menza díja. A delmagyar.hu azt írja, az általános iskolások 11,5, a középiskolások 14,5, az óvodások, a bölcsődések 71 százaléka egyébként ingyen étkezik, az étkezésüket túlnyomórészt állami, illetve önkormányzati forrásból finanszírozzák. 20 százalékos emelés lesz Nagykanizsán is, februártól egy középiskolás ebédje 724 forintba fog kerülni - derül ki a városi oldalról. Baján drasztikusabb döntést hoztak: majdnem hatvan százalékkal kerül többe a menza, de a rászorulók továbbra is ingyen kapják a menzamenüt - adta hírül a Bajai TV.
A Közszöv tavaly áprilisban 30 százalékos áremelkedést becsült, de akkor még nem lehetett tudni, hogy egy év alatt 44 százalékkal ugranak meg az élelmiszerárak. Vannak olyan étkeztetőcégek, amelyek meg tudtak állapodni az önkormányzatokkal az emelésről, sőt van, ahol a 30 százaléknál nagyobb arányúról is, de Zoltai Anna tud olyan településekről is, ahol ez nem jött össze.
Miért fontos, hogy egy étkeztetőcég megállapodjon az önkormányzattal?
A közétkeztetés összetett rendszer: a nyersanyagot a szülők fizetik ki (ha nem kapnak szociális támogatást igényelni), de ott van még a dolgozók bére és a rezsi is, ezeket állami és önkormányzati pénzből fedezik. Ha minden tétel drágul, akkor minden szereplőnek többet kell fizetnie – a szülőknek, az önkormányzatnak és az államnak is.
„2022-es, év közbeni adatok alapján a költségek 57,3 százalékát az állam fedezi, majdnem 20 százalékát az önkormányzatok, és 22,9 százalékát teszik ki a szülői befizetések” – mondta a részletekről a Közszöv elnöke. Zoltai Anna hozzátette: öt szakmai szervezetet képviselve októberben jártak a gazdaságifejlesztési miniszternél, arra próbálták felhívni a figyelmet, milyen áremelkedéssel kell megküzdeniük a közétkeztetőknek. Azóta felkeresték az agrártárcát és a Pénzügyminisztériumot – utóbbitól azt a választ kapták, hogy várhatók kompenzáció.
Vadhús a menzán?
A szűkös költségvetés könnyen a minőség rovására mehet. „Az a félelmem, hogy előbb-utóbb az olcsóbb alapanyagok fognak megjelenni a közétkeztetésben” – mondja Zoltai Anna. Miközben december elején arról beszélt Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, hogy a a vadhúst és az abból készült ételeket már gyerekkorban szükséges lenne népszerűsíteni, a közétkezésbe is bevezetni. Ezt Zoltai Anna nem tartja megvalósítható ötletnek – legfőképpen azért, mert a vadhúsok jóval drágábbak, mint a menzákon használt egyéb húsfélék. Az elkészítési idejük miatt sem lenne jó ötlet, ráadásul a gyerekek sincsenek hozzászokva a vadhús ízéhez.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
