Még nehezebb helyzetbe kerülhet a nyelvoktatási piac az egyetemi-főiskolai nyelvvizsgaszabályok felpuhítása miatt, pedig a járvány, a 2020-as és 2021-es nyelvvizsga-amnesztia és a katatörvény miatt eddig sem volt könnyű dolguk a vizsgaközpontoknak és a nyelviskoláknak. A döntés ráadásul rossz hatással lesz a társadalomra, az ország gazdaságára és a munkaerőpiacra is.
Átalakítják az egyetemi-főiskolai felvételi rendszerét. Bár marad az 500 pontos rendszer, 2024-től a pluszpontokról – köztük a közép- és felsőfokú nyelvvizsgáért járó extra pontszámról is – a felsőoktatási intézmények döntenek. Amelyek saját hatáskörben határozhatnak arról is, nyelvvizsgához kötik-e a diplomák kiadását. Többek között erről beszélt csütörtök esti Facebook-videójában Csák János kulturális és innovációs miniszter.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke és az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője az Eduline kérdésére azt mondta, bár a felsőoktatási intézmények ragaszkodhatnak a nyelvi követelményekhez, a változtatás nem egyszerűen a döntési jog átadása lehet az egyetemeknek, főiskoláknak. Hanem egy erős iránymutatás is abba az irányba, hogy minél több hallgatót bocsássanak ki – diplomával, de nyelvtudás nélkül.
Felvételi: 2015-ben még kötelezővé akarták tenni a nyelvvizsgát
A mostani döntés teljes mértékben szembemegy a kormány korábbi oktatáspolitikai döntéseivel. Korábban még arról fogadtak el egy jogszabályt, hogy 2020-tól az egyetemi-főiskolai felvételi alapfeltétele egy B2-es nyelvvizsga és egy emelt szintű érettségi lesz. Utóbbi valóban kell a jelentkezéshez, a nyelvvizsga-követelményt azonban a 2020-as felvételi szezon indulása előtt pár héttel törölték.
Rozgonyi Zoltán szerint az új felvételi rendszer az egyetemi autonómia szempontjából jó irány lenne, ráadásul a felsőoktatási intézmények valószínűleg továbbra is megkövetelnének egy bizonyos szintű nyelvtudást, de ez nem valósítható meg, ha a jelentkezők zömének egész egyszerűen nincs mit felmutatni.
„Az egyetemek gazdálkodása a felvehető létszámtól függ, ha pedig a felvehető populáció zöme nagyon gyenge tudással rendelkezik, nem tud nyelveket, akkor az intézményeknek olyan követelményeket kell támasztani a bemeneti oldalon, hogy így is bejussanak a diákok” – mondta. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a pedagógusok az utóbbi években folyamatosan jelezték, hogy az idegennyelv-oktatás fejlesztése nélkül óriási baj lehet, ám a kormány ezt nem volt hajlandó meghallgatni.
Szerinte az oktatáspolitika eddig bekötött szemmel vágtázott egy fal felé, és több ezer beragadt diplomát hagyott maga után. Most annyi történt, hogy a minisztériumban valaki felébredt, és kiadta a parancsot, hogy ezentúl az ellenkező irányba, de szintén bekötött szemmel kell vágtázni, csak nem egy fal, hanem egy „bűzlő mocsár” felé - fogalmazott. A jelenlegi intézkedés ugyanis megkérdőjelezi a nyelvtudás értelmét és fontosságát, aminek hosszútávon súlyos hatása lesz a társadalomra, az ország gazdaságára és a munkaerőpiacra is.
Mi lesz a nyelvoktatási piaccal?
A nyelvvizsga-követelmények felpuhítása súlyosan érintheti a nyelviskolákat és nyelvvizsgaközpontokat is, valójában – mondta Rozgonyi Zoltán – „ez a legkisebb katasztrófa” egy olyan ágazatban, amelyet romba döntött a járvány és az átgondolatlanul bevezetett nyelvvizsga-amnesztia miatti 40 százalékos visszaesés, legutóbb pedig a katatörvény.
Korábban már írtunk arról, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben reagált a katatörvényre, amely ellehetetleníti azoknak a pedagógusoknak a munkavállalását, akik a „nyomorbérüket” azzal egészítik ki, hogy nyelviskolákban tanítanak. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke után Rozgonyi Zoltán is megerősítette, hogy bár a nyelviskolák eddig rugalmas óraszámban foglalkoztatták az „éhbérüket” kiegészítő, közoktatásban dolgozó pedagógusokat, most velük együtt a nyelviskolák is lehetetlen helyzetbe kerültek, és egyelőre nem találnak megoldást.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
