Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Átalakítják az egyetemi-főiskolai felvételi rendszerét. Bár marad az 500 pontos rendszer, 2024-től a pluszpontokról – köztük a közép- és felsőfokú nyelvvizsgáért járó extra pontszámról is – a felsőoktatási intézmények döntenek. Amelyek saját hatáskörben határozhatnak arról is, nyelvvizsgához kötik-e a diplomák kiadását. Többek között erről beszélt csütörtök esti Facebook-videójában Csák János kulturális és innovációs miniszter.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke és az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője az Eduline kérdésére azt mondta, bár a felsőoktatási intézmények ragaszkodhatnak a nyelvi követelményekhez, a változtatás nem egyszerűen a döntési jog átadása lehet az egyetemeknek, főiskoláknak. Hanem egy erős iránymutatás is abba az irányba, hogy minél több hallgatót bocsássanak ki – diplomával, de nyelvtudás nélkül.
Felvételi: 2015-ben még kötelezővé akarták tenni a nyelvvizsgát
A mostani döntés teljes mértékben szembemegy a kormány korábbi oktatáspolitikai döntéseivel. Korábban még arról fogadtak el egy jogszabályt, hogy 2020-tól az egyetemi-főiskolai felvételi alapfeltétele egy B2-es nyelvvizsga és egy emelt szintű érettségi lesz. Utóbbi valóban kell a jelentkezéshez, a nyelvvizsga-követelményt azonban a 2020-as felvételi szezon indulása előtt pár héttel törölték.
Rozgonyi Zoltán szerint az új felvételi rendszer az egyetemi autonómia szempontjából jó irány lenne, ráadásul a felsőoktatási intézmények valószínűleg továbbra is megkövetelnének egy bizonyos szintű nyelvtudást, de ez nem valósítható meg, ha a jelentkezők zömének egész egyszerűen nincs mit felmutatni.
„Az egyetemek gazdálkodása a felvehető létszámtól függ, ha pedig a felvehető populáció zöme nagyon gyenge tudással rendelkezik, nem tud nyelveket, akkor az intézményeknek olyan követelményeket kell támasztani a bemeneti oldalon, hogy így is bejussanak a diákok” – mondta. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a pedagógusok az utóbbi években folyamatosan jelezték, hogy az idegennyelv-oktatás fejlesztése nélkül óriási baj lehet, ám a kormány ezt nem volt hajlandó meghallgatni.
Szerinte az oktatáspolitika eddig bekötött szemmel vágtázott egy fal felé, és több ezer beragadt diplomát hagyott maga után. Most annyi történt, hogy a minisztériumban valaki felébredt, és kiadta a parancsot, hogy ezentúl az ellenkező irányba, de szintén bekötött szemmel kell vágtázni, csak nem egy fal, hanem egy „bűzlő mocsár” felé - fogalmazott. A jelenlegi intézkedés ugyanis megkérdőjelezi a nyelvtudás értelmét és fontosságát, aminek hosszútávon súlyos hatása lesz a társadalomra, az ország gazdaságára és a munkaerőpiacra is.
Mi lesz a nyelvoktatási piaccal?
A nyelvvizsga-követelmények felpuhítása súlyosan érintheti a nyelviskolákat és nyelvvizsgaközpontokat is, valójában – mondta Rozgonyi Zoltán – „ez a legkisebb katasztrófa” egy olyan ágazatban, amelyet romba döntött a járvány és az átgondolatlanul bevezetett nyelvvizsga-amnesztia miatti 40 százalékos visszaesés, legutóbb pedig a katatörvény.
Korábban már írtunk arról, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben reagált a katatörvényre, amely ellehetetleníti azoknak a pedagógusoknak a munkavállalását, akik a „nyomorbérüket” azzal egészítik ki, hogy nyelviskolákban tanítanak. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke után Rozgonyi Zoltán is megerősítette, hogy bár a nyelviskolák eddig rugalmas óraszámban foglalkoztatták az „éhbérüket” kiegészítő, közoktatásban dolgozó pedagógusokat, most velük együtt a nyelviskolák is lehetetlen helyzetbe kerültek, és egyelőre nem találnak megoldást.
