Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere maga is tanár, 19 éves kora óta, vagyis 42 éve tanít. Közvetítő szerepet vállalva próbálja segíteni a kommunikációt a pedagógusok és a kormányzat között. Az kiderült, hogy több iskola igazgatójához is ellátogatott már, de azt még nem tudni, hogy átadta-e már az ott megszerzett információkat az oktatásért felelős kormányzati szerveknek.
Szerintük az eddigi egyeztetések nem voltak megfelelően előkészítve, ezért hívták meg a belügyminisztert, amire korábban delegáltjai bólogattak, de szóbeli ígéretet már nem tettek.
Megvágta egy sztrájkról nyilatkozó tanár mondatait a közmédia, hogy az megfeleljen a saját narratívájuknak.
Pedagógusnapon, június első vasárnapján köszöntik a köznevelésben és a felsőoktatásban dolgozókat. Mutatjuk a tegnapi nap legfontosabb kijelentéseit.
A trianoni békeszerződés évfordulóján a Miniszterelnökség helyettes államtitkára arról is beszélt, a kormány támogatja, hogy az anyaországi diákok ellátogassanak a határon túli magyarlakta területekre.
Ráadásul minderről a kormányközeli sajtónak beszélt Freund Tamás.
A természet adta lehetőségekre is gondolni kell, amikor szóba kerül az oktatás reformja, mert a szabadban elérhető dolgokat több módon is be lehet vonni a tanulási folyamatba. Az egyik ilyen kezdeményezés a Zöld Csiga program egy kecskeméti iskolában.
Az iskolai alapítványon keresztül, amit nem épp erre találtak ki. Az állam által nem megfelelően ellátott feladatok átvételével többször is fizetnek az adót egyszer már befizetők, de ez még mindig olcsóbb, mint alapítványi iskolába vinni a gyereket.
Illetve a státusztörvény eltörléséhez és 50 százalékos pedagógus-béremeléshez. Közben a diáktüntetések szervezői találkoztak Věra Jourová politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős bizottsági alelnökkel, ahol mások mellett fotót mutattak neki a tüntetések rendőri oszlatásáról.
Maruzsa Zoltánnal együtt díjakat adott át pedagógusnap alkalmából pénteken. (Frissítve!)
A kerület ellenzéki vezetője szerint ugyanis az egész országnak példát mutattak szakmai becsületből, a gyerekek iránti felelősségvállalásból és erkölcsi tartásból.
13 diákot raboltak el egy Ukrajna északkeleti részén található iskolából orosz katonák tavaly szeptemberben, de a háború kitörése óta már több mint 15 ezer gyermek tűnt el.
A kanadai nő viszont a szakszervezet segítségét kéri.
Tíz év alatt ötszörösére nőtt az Ausztriában tanuló magyar fiatalok száma, csak tavaly 1367 új magyart írattak be osztrák intézményekbe, ahol a pedagógusok átszámítva egymillió felett keresnek és a hangsúlyt nem a lexikális tudásra helyezik.
Az államtitkár szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt években a digitális oktatás fejlesztése terén, de a pedagógusokat nem fogja kiszorítani a mesterséges intelligencia, ami már a KRÉTA rendszerben is működik.
Csütörtök délután Budapesten és 15 vidéki városban tűntettek a státusztörvény bevezetése és a rendőri erőszak ellen. A korábbiakhoz képest békés demonstráció volt a fővárosban, de a rendőrök igazoltatták a hivatalos tüntetés után vonulókat.
A jogszabály életbe lépéséhez most már csak az államfő aláírása szükséges, ami ebben az esetben csak formalitás.
Tíz éve, 2013 végén fogadták el azt a törvényt, amely mára szinte teljesen monopolizálta az állam kezében a tankönyvpiacot. A szakemberek szerint a gyermekbetegségeket leküzdötték, de a színvonal vegyes. A kormány ugyanakkor az ingyenességet hangsúlyozza és elégedett a könyvek minőségével. A szülők viszont nem mindenhol, ezért mai napig előfordul, hogy saját szakállukra megvesznek más könyveket, munkafüzeteket is, hivatalosan csupán „taneszközként”. Ezt a lehetőséget azonban nagyban beszűkítheti az új NAT bevezetése.
Nem csak Budapesten, de számos vidéki településen is.
Az ígért időponttal ellentétben június 1-jén nem lépett életbe a státusztörvény, a tanárok többsége azonban inkább gyanakvó, mintsem bizakodó.
