Mégis lehet népszavazás? - A Kúria ismét végzést hozott a PSZ oktatási kérdéseiről

Végérvényesen is elfogadhatják a márciusban kezdeményezett népszavazás kérdéseit.

Az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét elvégezte Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás (a PSZ alelnökeként) beadott oktatási népszavazási kérdéseinek vizsgálatát. A 2023. november 22-én hozott végzésben, a Kúria az alkotmánybírósági követelményeket is figyelembe véve jóváhagyta a népszavazási kérdéseket. – írta meg közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).

A PSZ két alelnöke még 2023. márciusában kezdeményezett népszavazást öt olyan kérdésben, amely rávilágított az oktatás hibáira, a Nemzeti Választási Bizottság azonban május elején elutasította a kérdések hitelesítését. Ezt arra hivatkozva tették, hogy szerintük a kérdések megválaszolásához speciális információk, szakmai ismeretek kellenének, ez pedig nem várható el a választópolgároktól. Ezt a döntést azonban a Kúria június végén megváltoztatta, álláspontja szerint kompetensnek kell tekinteni a választópolgárokat az egyértelműen megfogalmazott kérdések megválaszolására.

Ekkor a Kúria az ötből két kérdést hagyott jóvá: a diákok heti óraszámának csökkentésével és a tanórák helyi tantervével kapcsolatos témákat. Azonban az Alkotmánybíróság néhány napot követően érvénytelenítette a Kúria két népszavazási kérdést hitelesítő végzését.

A Kúria novemberben az Alkotmánybíróság követelményei szerint ismét elvégezte a népszavazási kérdések vizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy azok egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek. Az alkotmánybírósági követelményeket is figyelembe véve ismét jóváhagyták a népszavazási kérdéseket.

A PSZ közleményében arról tájékoztatott, hogy bár a Kúria döntése ismét megtámadható az Alkotmánybíróságon, „jogi szakértők szerint csak mondvacsinált kifogásokkal lehet megakadályozni a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés megkezdését.”

A 2023. március 14-én kezdeményezett népszavazás kérdései a következők voltak:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelési intézményben ötödik évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?
  • Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.