Végérvényesen is elfogadhatják a márciusban kezdeményezett népszavazás kérdéseit.
Az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét elvégezte Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás (a PSZ alelnökeként) beadott oktatási népszavazási kérdéseinek vizsgálatát. A 2023. november 22-én hozott végzésben, a Kúria az alkotmánybírósági követelményeket is figyelembe véve jóváhagyta a népszavazási kérdéseket. – írta meg közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
A PSZ két alelnöke még 2023. márciusában kezdeményezett népszavazást öt olyan kérdésben, amely rávilágított az oktatás hibáira, a Nemzeti Választási Bizottság azonban május elején elutasította a kérdések hitelesítését. Ezt arra hivatkozva tették, hogy szerintük a kérdések megválaszolásához speciális információk, szakmai ismeretek kellenének, ez pedig nem várható el a választópolgároktól. Ezt a döntést azonban a Kúria június végén megváltoztatta, álláspontja szerint kompetensnek kell tekinteni a választópolgárokat az egyértelműen megfogalmazott kérdések megválaszolására.
Ekkor a Kúria az ötből két kérdést hagyott jóvá: a diákok heti óraszámának csökkentésével és a tanórák helyi tantervével kapcsolatos témákat. Azonban az Alkotmánybíróság néhány napot követően érvénytelenítette a Kúria két népszavazási kérdést hitelesítő végzését.
A Kúria novemberben az Alkotmánybíróság követelményei szerint ismét elvégezte a népszavazási kérdések vizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy azok egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek. Az alkotmánybírósági követelményeket is figyelembe véve ismét jóváhagyták a népszavazási kérdéseket.
A PSZ közleményében arról tájékoztatott, hogy bár a Kúria döntése ismét megtámadható az Alkotmánybíróságon, „jogi szakértők szerint csak mondvacsinált kifogásokkal lehet megakadályozni a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés megkezdését.”
A 2023. március 14-én kezdeményezett népszavazás kérdései a következők voltak:
Az új pedagóguséletpálya-törvény (státusztörvény) jogilag lehetőséget ad arra, hogy a felálló tanárok óraadóként tovább taníthassanak. A gyakorlatban azonban ez nem mindig valósul meg.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
