Március 14-én öt oktatási kérdésben kezdeményeztek népszavazást a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökei, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).
„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”
„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”
- a fenti kérdésekben szeretnék meghallgatni az emberek véleményét a szakszervezet alelnökei, jelentették be a március 13-i sajtótájékoztatójukon. A Telexnek Totyik Tamás elmondta: Csak a saját szervezetükkel egyeztettek a feltett kérdésekről, ez testületi döntés volt. Arra számítanak, hogy össze tudnak szedni 200 ezer aláírást, de várják a civil és szülői szervezetek segítségét is.
A tanárok egy éve küzdenek, eddig eredménytelenül
Már több mint egy éve folynak az egyeztetések a szakszervezek és a kormány képviselői között, azonban eddig egyik tárgyalás sem hozott eredményt a bérrendezési és a tanárok helyzetével kapcsolatos kérdésekben sem. A kormány és a tanárok álláspontja egyelőre nem közeledett egymáshoz, míg előző azt kommunikálja, hogy folyamatos 2025-ig tervezett béremelési rendszerben emelkednek majd a tanárbérek, utóbbi azonnali bérrendezést követel a kaotikussá vált közoktatási helyzet megoldására.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
