Kiderült, hogy mik az ország legjobb egyetemei 2024-ben. A státusztörvény miatt távozó tanárok közül volt akiket a tankerület nem engedett vissza tanítani óraadó tanárként. Mutatjuk, hogy mik voltak a hét legfontosabb hírei.
Megjelent a friss HVG-rangsor: ez az ország tíz legjobb egyeteme 2024-ben
A 2024-es egyetemi top 10-es listán az ELTE megőrizte a pozícióját, javított a BME és a Semmelweis, hátrébb csúszott a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem. Megjelent a HVG friss felsőoktatási rangsora. Mutatjuk, melyik egyetemek szerepelnek az első tíz helyen.
A frissen megjelent kiadványban többek között olyan szempontok alapján rangsorolták a magyar felsőoktatási intézményeket, mint az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvett hallgatók pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya, a középiskolai versenyeken szerzett helyezések száma, valamint az oktatói kiválóság, publikációk aránya.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Az új pedagóguséletpálya-törvény (státusztörvény) jogilag lehetőséget ad arra, hogy a felálló tanárok óraadóként tovább taníthassanak. A gyakorlatban azonban ez nem mindig valósul meg. Már két olyan esetről is értesültünk, amikor a pedagógus a felmondását követően jelezte, hogy az intézményben óraadóként tovább dolgozna, azonban az adott tankerület ezt nem engedélyezte.
Az óraadói státusz általában egy évre vagy rövidebb időre szóló megbízási szerződéssel jár. Bár az ilyen formában alkalmazott pedagógusok egyes juttatásoktól elesnek – többek között a fizetett szabadságtól, a jutalomtól és a végkielégítéstől is, viszont cserébe az óraadónak csak azokat a tanórákat, foglalkozásokat kötelező megtartania, amely a szerződésében szerepel.
Egy a lapunk által megkérdezett iskolaigazgató szerint a tanárhiányt januártól csak fokozhatja, hogy azokat az óraadó tanárokat is el kell bocsátani, akik pedagógiai végzettség nélkül tartottak órákat.
Megnéztük, hogy milyen lehet az Állatorvostudományi Egyetemen tanulni
Két ló áll egy dobogó tetején, akik türelemmel viselik, hogy egy köpenyes férfi, Dr. Sótonyi Péter rektor krétával rajzol rájuk, hogy így mutassa be a teremben ülő hallgatóknak a testtájékokat. Évről évre így indul a tanév az Állatorvostudományi Egyetem elsőéves hallgatói számára.
Magyarország egyetlen állatorvosokat képző intézményébe évente körülbelül hatszoros a túljelentkezés. A 2023- as általános felvételi eljárás során a 11 féléves osztatlan állatorvosi képzésre 630 jelentkező közül végül 184 diák került be. Németh Tibor kisállatgyógyász szakállatorvos, a sebészeti tanszék vezetője szerint ők „a középiskolai oktatás krémje”, hiszen nem elég az államilag támogatott képzés 430 pont fölötti ponthatárát megugrani a bekerüléshez.
A szakon bent is kell tudni maradni, amihez többek között olyan tantárgyakat kell teljesíteni, mint az anatómia, szövettan, parazitológia, patológia és onkológia, nem beszélve a számos sebészeti, szülészeti és belgyógyászati gyakorlatról, és az élő állatok között, terepen eltöltött legalább 2 hetes állattenyésztési, takarmányozási és orvoslási gyakorlatokról.
Még mindig nem született döntés Erasmus-ügyben:
Pályaválasztás előtt: kiknek valók a két tanítási nyelvű középiskolák?
A rendszerváltás óta jelentősen megszaporodtak a két tanítási nyelvű képzést indító középiskolák Magyarországon, ahol a tanulók a magyar mellett bizonyos tantárgyakat idegen nyelveken tanulnak. Ráadásul a legtöbb intézményben vannak anyanyelvi tanárok is, és számos külföldi csereprogram vagy tanulmányi út lehetősége is a diákok rendelkezésére áll.
9. évfolyamtól a magas óraszámban tanult idegen nyelv mellett bizonyos tárgyakat az adott célnyelven tanulnak. Az intézmények, a pedagógusok, és természetesen a diákok felé gyakorolt elvárás pedig ebben az esetben az, hogy a 10. évfolyam végére a diákok legalább fele, vagyis ötven százaléka eljusson a B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga szintjére, a 12. évfolyam végére pedig legalább az osztály kilencven százaléka legyen ezen a szinten. Még jobb azonban, ha a középiskolai tanulmányok végére a diákok a C1-es, vagyis felsőfokú szintet is megugorják, bizonyos tárgyakból pedig az adott idegen nyelven érettségiznek.
Minden állampolgár a gyermekvédelmi jelzőrendszer része, mégis súlyos probléma az iskolai zaklatás
Az iskolai zaklatás megelőzéséről és annak eszközeiről, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszerrről beszélt nekünk Gortva Zsuzsanna, tanácsadó szakpszichológus.
Az UNICEF Magyarország tavalyi felmérésében a megkérdezettek 66 százaléka arról számolt be, hogy tanulmányai során rendszeresen éri vagy érte fizikai, lelki vagy verbális erőszak, az esetek csaknem felében napi szinten.
Olyan eseteknél, ahol nem lehet egy felelőst megnevezni, mert nem csak egy személy felelős az ügyben, akkor a gyermekvédelmi jelzőrendszerhez kell fordulni. A Gyermekjóléti Szolgálatok által működtetett együttműködési rendszer az egészségügyi és oktatási intézményekkel, különböző hatóságokkal. Lényege, hogyha egy gyereket valamilyen ártalom vagy bántalmazás ér, ami a fejlődését veszélyeztetheti, vagy gátolhatja, akkor azt mindenkinek kötelessége jelezni.
Még van esély egy oktatási népszavazásra:
Ezek közül az egyetemi gyakorlóiskolák közül válogathattok, ha pályaválasztás előtt álltok
Számos felsőoktatási intézmény működtet gyakorlóiskolát, legyen szó óvodáról, általános iskoláról vagy gimnáziumról. A Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége szerint ezekben az intézményekben "az országos átlag fölött dolgoznak mesterpedagógusok, kutatótanárok, akik mester- és kutatóprogramjának alappillére a hallgatók képzésébe való aktív bekapcsolódás.
Az egyre súlyosbodó pedagógushiány azért is érinti kevésbé ezeket az intézményeket, mert gyakorlóiskolák révén a pedagógusképzéseken tanuló egyetemi hallgatók - vezetőtanárok jelenlétében - itt töltik a tanítási gyakorlataikat. Hasznos és érdemi tudást és tapasztalatot tehát nem csak az egyetemisták kapnak az egyetemek gyakorló középiskoláiban, hanem azok a középiskolások is, akik ezekben az intézményekben tanulnak.
A gyakorló középiskolák listáját a teljes cikkben olvashatjátok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
