Ahol egyelőre nincs súlyos pedagógushiány: ezek közül az egyetemi gyakorlóiskolák közül válogathattok, ha pályaválasztás előtt álltok

A pedagógusképző intézmények gyakorlóiskoláiban az országos átlagnál magasabb a mesterpedagógusok és kutatótanárok száma, továbbá a hamarosan diplomázó egyetemi hallgatók is ezekben az iskolákban töltik a tanítási gyakorlataikat.

  • Székács Linda

Számos felsőoktatási intézmény működtet gyakorlóiskolát, legyen szó óvodáról, általános iskoláról vagy gimnáziumról.

A Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége szerint ezekben az intézményekben "az országos átlag fölött dolgoznak mesterpedagógusok, kutatótanárok, akik mester- és kutatóprogramjának alappillére a hallgatók képzésébe való aktív bekapcsolódás. Mindezeken felül a gyakorlóintézmények pedagógusai az országos átlagot messze meghaladó arányban dolgoznak felsőoktatási és köznevelési projektek megvalósításában, többek között tananyagfejlesztésben, a pedagógus életpálya-modellel kapcsolatos szakértői, szaktanácsadói tevékenységben, az érettségi és a középfokú felvételi vizsgák írásbeli feladatainak kidolgozásában."

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Az egyre súlyosbodó pedagógushiány továbbá azért is érinti kevésbé ezeket az intéményeket, mert gyakorlóiskolák lévén a pedagógusképzéseken tanuló egyetemi hallgatók - vezetőtanárok jelenlétében - itt töltik a tanítási gyakorlataikat. Gyakran megfordulnak tehát ezekben az intézményeken diplomázás előtt álló fiatal pedagógusok, akik egyelőre kevésbé leterheltek, és lelkesek a tanítás iránt.

Az intézmények hatékonyságát pedig az is bizonyítja, hogy a gyakorlóiskolák rendre a HVG középiskolai rangsorának elején szerepelnek. Hasznos és érdemi tudást és tapasztaltot tehát nem csak az egyetemisták kapnak az egyetemek gyakorló középiskoláiban, hanem azok a középiskolások is, akik ezekben az intézményekben tanulnak.

Mutatjuk, milyen gyakorló középiskolák közül válogathattok, ha pályaválasztás előtt álltok:

  • Semmelweis Egyetem Pető András Gyakorló Általános Iskolája, Szakiskolája, Egységes Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma
  • Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája
  • ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium
  • ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
  • ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium
  • ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium
  • Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium - a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
  • Magyar Táncművészeti Egyetem Nádasi Ferenc Gimnáziuma és Kollégiuma
  • Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
  • Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Óvoda
  • Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola
  • Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium
  • Testnevelési Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.