A WHO további információkat kért Pekingtől a rejtélyes tüdőgyulladás kitöréséről.
Több hír is megjelent arról, hogy nem azonosított tüdőgyulladásos megbetegedések terjednek a Kína északi részén élő gyerekek körében – írja az AI Jazeera. Egy tajvani sajtóorgánum arról számolt be, hogy Pekingben, Liaoingban és más városokban a gyerekkórházakat „elárasztották a beteg gyerekek”.
Ennek okán a WHO „a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat mechanizmusán keresztül további járványügyi és klinikai információkat, valamint laboratóriumi eredményeket kért ezekről a gyerekek körében jelentett megbetegedésekről”.
A tájékoztatást azután kérték, hogy a hét elején a ProMED online orvosi közösség megjegyezte, hogy a média egyre többször számol be nem diagnosztizált tüdőgyulladásos megbetegedésekről az észak-kínai gyerekek körében. Szerintük több információra van szükség az „aggasztó betegségről.”
A WHO megjegyezte, hogy a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság a hónap elején egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy nőtt a légzőszervi megbetegedések előfordulása, köztük az olyan kórokozóké, mint az influenza, a mycoplasma pneumoniae (egy gyakori bakteriális fertőzés, amely jellemzően a fiatalabb gyermekeket érinti) és a légzőszervi RSV fertőzés is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
