A PDSZ szerint a tankerületeknek sok esetben nincs igazuk a végkielégítések meghatározásában.
Rengeteg pályaelhagyó tanár kereste fel nemrég a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) azzal a panasszal, hogy a felmondásukat követően, sokaknál több tíz éves munkaviszony után is csak egyhavi végkielégítést állapított meg a tankerületi központ – számolt be róla a Népszava.
A jelenlegi hatályos átmeneti rendelkezés alapján, ha valaki legalább harminc év „figyelembe vehető jogosító idővel” rendelkezik, abban az esetben háromhavi végkielégítésre jogosult. Húsz és harminc év között két havi, míg a húsz évnél kevesebbet dolgozott pedagógusok felmondásuk után egyhavi végkielégítést kaphatnak.
A tankerületek szerint azonban a státusztörvény előírásai csak azokra a pedagógusokra vonatkoznak, akiket már az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmaznak.
Emiatt az érintett pedagógusok esetében a közalkalmazotti törvény szerint járnak el. Náluk a végkielégítés megállapításánál nem vehetik figyelembe az egyházi vagy alapítványi iskolákban ledolgozott éveket, valamint csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt számolják, ha a pedagógus az iskolaváltást nem áthelyezéssel, hanem új jogviszony létrehozásával tette meg.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a tankerületeknek több szempontból sincs igazuk. Mivel a státusztörvény főbb rendelkezései csak 2024-től lesznek érvényesek, ezért még nem vonatkozik senkire az új foglalkoztatotti jogviszony.
A jogszabály arra is kitér, hogy "az érintettek esetében a közalkalmazotti törvény szabályait az átmeneti rendelkezésekben leírt eltérésekkel kell alkalmazni”. Nagy Erzsébet szerint emiatt a teljes közalkalmazottként eltöltött időt kellene nézni.
Azt is hozzátette, hogy olyan jogi fogalom, mint a „figyelembe vehető jogosító idő” semmilyen jogszabályban nem létezik a státusztörvényen kívül, úgyhogy már csak ezért sem lehetne visszautalni a közalkalmazotti törvényre.
Az ebben az ügyben érintett pedagógusok nagy száma miatt a PDSZ több próbapert is tervez indítani.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
