Vannak tanárok, akik 30 év munkaviszony után is csak 1 havi végkielégítést kapnak

A PDSZ szerint a tankerületeknek sok esetben nincs igazuk a végkielégítések meghatározásában.

Rengeteg pályaelhagyó tanár kereste fel nemrég a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) azzal a panasszal, hogy a felmondásukat követően, sokaknál több tíz éves munkaviszony után is csak egyhavi végkielégítést állapított meg a tankerületi központ – számolt be róla a Népszava.

A jelenlegi hatályos átmeneti rendelkezés alapján, ha valaki legalább harminc év „figyelembe vehető jogosító idővel” rendelkezik, abban az esetben háromhavi végkielégítésre jogosult. Húsz és harminc év között két havi, míg a húsz évnél kevesebbet dolgozott pedagógusok felmondásuk után egyhavi végkielégítést kaphatnak.

A tankerületek szerint azonban a státusztörvény előírásai csak azokra a pedagógusokra vonatkoznak, akiket már az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmaznak.

Emiatt az érintett pedagógusok esetében a közalkalmazotti törvény szerint járnak el. Náluk a végkielégítés megállapításánál nem vehetik figyelembe az egyházi vagy alapítványi iskolákban ledolgozott éveket, valamint csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt számolják, ha a pedagógus az iskolaváltást nem áthelyezéssel, hanem új jogviszony létrehozásával tette meg.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a tankerületeknek több szempontból sincs igazuk. Mivel a státusztörvény főbb rendelkezései csak 2024-től lesznek érvényesek, ezért még nem vonatkozik senkire az új foglalkoztatotti jogviszony.

A jogszabály arra is kitér, hogy "az érintettek esetében a közalkalmazotti törvény szabályait az átmeneti rendelkezésekben leírt eltérésekkel kell alkalmazni”. Nagy Erzsébet szerint emiatt a teljes közalkalmazottként eltöltött időt kellene nézni.

Azt is hozzátette, hogy olyan jogi fogalom, mint a „figyelembe vehető jogosító idő” semmilyen jogszabályban nem létezik a státusztörvényen kívül, úgyhogy már csak ezért sem lehetne visszautalni a közalkalmazotti törvényre.

Az ebben az ügyben érintett pedagógusok nagy száma miatt a PDSZ több próbapert is tervez indítani.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.