Palya Tamás matematika-kémia szakos tanár szerint túl nagy a tananyag kémiából, viszont túl kevés rá az idő, emiatt szinte lehetetlen feladat élményszerűen kémiát tanítani.
Húsz évvel ezelőtti szakdolgozatát vette elő Palya Tamás, melynek egyik fejezete a kémiaoktatás hazai helyzetével foglalkozik. A szavon.hu-n közzétett írásban a szakdolgozatából egy ma is érvényesnek tűnő kritikát idézett Nahalka István oktatáskutatótól, miszerint bizonyos természettudományos tanárokra jellemző egyfajta „gőg”, amely abban nyilvánul meg, hogy tantárgyukat tartják a legfontosabbnak, miközben elutasítják a modern pedagógiai módszereket. „Ez a gőg okozza, hogy […] a tanár jó, ha négy-öt gyereknek tanít, a többiek már régen elvesztették a fonalat”
Palya szerint bár sok pedagógus nyitott a fejlődésre, még mindig jelen van az a hozzáállás, amely nem a diákok élményére helyezi a hangsúlyt.
Miért érzem úgy magántanárként, hogy néhány tanár nem szeretné, hogy a diák jól érezze magát az iskolában?
– teszi fel a kérdést.
Konkrét példákat is említ: van olyan tanár, aki nem engedi a függvénytáblázat használatát dolgozatnál, noha az érettségin ez megengedett, vagy olyan eset, amikor egy hibátlan kémiai egyenletet csak formai eltérés miatt pontoznak le. Ezek az apróságnak tűnő döntések szerinte komoly hatással lehetnek a diákok motivációjára.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
Külön problémának tartja, hogy sok tanuló már az első találkozások során elveszíti az érdeklődését a kémia iránt.
Először talán meg kellene szerettetni a tantárgyat a gyerekekkel. Megmutatni nekik, hogy ez az életünkről szól, nem elvont képletekről
– hangsúlyozza.
A tananyag mennyisége és az óraszámok csökkenése szintén feszültséget okoz. Bár a Nemzeti alaptanterv (NAT 2020) számos modern, élményszerű módszert ajánl, ezek alkalmazása gyakran nem fér bele az időkeretbe.
Ha mindent el akar mondani, akkor végig csak frontális oktatást alkalmazhat
– írja, hozzátéve, hogy a tanárok sokszor még mindig a „leadni az anyagot” szemléletben gondolkodnak.
Palya megoldásként a szerző a természettudományos oktatás átalakítását javasolja, amelyben az alapozó évek után célzottabb képzés következne. Ezt saját szavaival így fogalmazza meg: „Bár ezért sokan megköveznének, azt gondolom, hogy a komplex természettudományos tantárgyakat kellene tanítani tizedikig, majd az utolsó két évfolyamon lehetne specializálódni és készülni az emelt szintű érettségikre.”
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ehhez megfelelő időkeretre és felkészítésre is szükség lenne. „De akkor a kémiát nem heti két órában kellene tanítani, mert akkor az orvosira bejutni csak úgy lehetne (mint most is), hogy szinte mindenkinek magántanárhoz kell járnia!” – teszi hozzá.
Önkritikusan megjegyzi, hogy a frontális oktatás sokszor kényelmesebb, ugyanakkor fontosnak tartja a megújulást. A változás szükségességét egy személyes példával is érzékelteti: míg pályája elején még technikai korlátok nehezítették a tananyagkészítést, ma már a mesterséges intelligencia kínál új lehetőségeket.
A tanárképzés helyzetét sem látja megnyugtatónak. Bár korábban a túlzottan elméleti képzést kritizálták, ma is sok problémát érzékel ezen a területen. Összegzésként úgy látja, hogy rendszerszintű változásokra van szükség, de a pedagógusok hozzáállása is kulcskérdés. „Rengeteg változásra van szükség” – írja, hozzátéve, hogy a jelenlegi leterheltség mellett ez különösen nagy kihívás.
A kémiaoktatás helyzetével az Eduline-on többek között az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Bár a legtöbb pedagógusállás nyáron üresedik meg, több iskolában már most hiány van természettudományos tárgyakat oktató tanárból.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
