Bár a legtöbb pedagógusállás nyáron üresedik meg, több iskolában már most hiány van természettudományos tárgyakat oktató tanárból.
A Közszolgállás.hu-n megnéztük, hogy természettudományos tárgyakat oktató tárgyakból hány álláshirdetés van fent.
Cikkünk írásakor az iskolákba főleg fizika (32 db álláshirdetés) és kémia (10 db álláshirdetés) szakos tanárokat keresnek, de biológia (8 db álláshirdetés), földrajz és természettudomány szakos (4-4 db álláshirdetés) pedagógusokból is hiány van.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy 2026-os felvételin összesen három diák jelölte a kémia-fizika szakos tanári képzést az első helyen. Arról nem beszélve, hogy továbbra sem éri el az ötvenet azoknak a száma, akik első helyen jelentkeztek kémia osztatlan tanári szakra.
Márciusban pedig megírtuk, hogy hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben.
Ezzel párhuzamosan a fizikát tanító nyugdíjas pedagógusok száma 71 főről 179-re emelkedett, a kémiatanároké 43-ról 155-re, a biológiatanároké 36-ról 149-re, míg a földrajztanároké 20-ról 110-re nőtt hét év alatt.
Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint az elmúlt években folyamatosan csökkentek a természettudományos óraszámok, miközben sok iskolában hiányoznak vagy elavultak a kísérletezéshez szükséges eszközök. Tapasztalata szerint az egyetemi képzés során használt felszerelések sok intézményben elérhetetlenek.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
