Még nincsen itt a tanév vége, már most több tucat iskolába keresnek kémia- és fizikatanárt

Bár a legtöbb pedagógusállás nyáron üresedik meg, több iskolában már most hiány van természettudományos tárgyakat oktató tanárból.

A Közszolgállás.hu-n megnéztük, hogy természettudományos tárgyakat oktató tárgyakból hány álláshirdetés van fent.

Cikkünk írásakor az iskolákba főleg fizika (32 db álláshirdetés) és kémia (10 db álláshirdetés) szakos tanárokat keresnek, de biológia (8 db álláshirdetés), földrajz és természettudomány szakos (4-4 db álláshirdetés) pedagógusokból is hiány van.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy 2026-os felvételin összesen három diák jelölte a kémia-fizika szakos tanári képzést az első helyen. Arról nem beszélve, hogy továbbra sem éri el az ötvenet azoknak a száma, akik első helyen jelentkeztek kémia osztatlan tanári szakra.

Márciusban pedig megírtuk, hogy hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben.

Ezzel párhuzamosan a fizikát tanító nyugdíjas pedagógusok száma 71 főről 179-re emelkedett, a kémiatanároké 43-ról 155-re, a biológiatanároké 36-ról 149-re, míg a földrajztanároké 20-ról 110-re nőtt hét év alatt.

Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint az elmúlt években folyamatosan csökkentek a természettudományos óraszámok, miközben sok iskolában hiányoznak vagy elavultak a kísérletezéshez szükséges eszközök. Tapasztalata szerint az egyetemi képzés során használt felszerelések sok intézményben elérhetetlenek.

Hozzászólások
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.