A szemtanú szerint a kislánynak csak mosdóba kellett mennie. Miután egy éven át nem foglalkoztak vele, a rendőrségről is visszapattant az ügy, végül az ombudsmanhoz fordult a család. A bölcsőde szokatlan módon reagált: a kerítésre belátásgátló hálót szereltek, hogy ne lehessen rálátni az udvarra.
A történetről a Sonline számolt be részletesen. 2025. április 30-án játszódott le a siófoki Csicsergő Bölcsőde udvarán. Egy utcai szemtanú figyelt fel arra, hogy egy kisgyereknevelő megragad egy kislányt, rángatni kezdi, majd az arcába kiabál.
A beszámoló szerint a helyzet kiindulópontja egy teljesen hétköznapi gyermeki reakció volt: a kislány elindult az épület felé, mert kakilnia kellett.
A szemtanú szerint a nevelő a gyerekhez hajolva azt ordította:
„Nem vagy te senki, mit képzelsz te, ne önállóskodj!”
A család több fórumhoz is fordult: az intézményvezetőhöz, a polgármesterhez, a gyermekjóléti szolgálathoz, majd a rendőrséghez is. Erről a kislány nagymamája, Fóris Marietta számolt be a Sonline szerkesztőségének.
Az intézményi vizsgálat megállapította, hogy a nevelő „felfokozott idegállapotban” volt, és az is kiderült, hogy egyedül felügyelt 19 gyereket az udvaron, ami szabálytalan. Ennek ellenére csak szóbeli figyelmeztetés lett az ügy vége.
A nagymama szerint különösen sérelmes a család számára az intézményi érvelés, amely a gyermek magatartására hivatkozva próbálta magyarázni a gondozónő reakcióját.
Marietta úgy látja, ez a fajta megközelítés az áldozathibáztatás látszatát kelti, mintha a hároméves gyermek lenne a felelős a nevelő szakmaiatlan viselkedéséért.
Az Érdi Járási Ügyészség kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy bölcsődei nevelőnővel szemben, aki két kisgyereket bántalmazott.
A Siófoki Rendőrkapitányság végül elutasította a feljelentést, mert nem látta megállapíthatónak a bűncselekményt. A család panasszal élt, de a Siófoki Járási Ügyészség is hasonló álláspontra jutott.
Bár a történteket „erkölcsileg rendkívül helyteleníthetőnek” nevezték, ez nem volt elég a büntetőjogi felelősségre vonáshoz.
A kislány állapotában bekövetkezett változásokat – például a szobatisztaság visszaesését és az éjszakai szorongást – az ügyészség „szubjektív feltételezésnek” minősítette.
Az ügy lezárása után nem sokkal a bölcsőde kerítésére belátásgátló hálót szereltek.
A nagymama szerint ez sokat elmond arról, hogyan kezelték a történteket.
„Ez volt az igazi válasz: eltakarni a külvilág elől azt, amit bent nem tudnak vagy nem akarnak kontrollálni.”
Miután minden hivatalos út lezárult, a család az Alapvető Jogok Biztosához fordult. A jelentés egyértelműen rögzítette: a gyerekek emberi méltósága minden helyzetben sérthetetlen, és a nevelési eszközök nem lehetnek megalázók.
A nevelő időközben írásban elismerte a történteket, és bocsánatot kért, a család azonban úgy érzi, ez nem jelent valódi felelősségre vonást. Marietta így fogalmazott:
„Ma, amikor újra botrány van, már könnyű zéró toleranciát hirdetni. Tavaly, amikor mi kértünk segítséget, csak falakat kaptunk.”
Az eset most, egy másik siófoki intézmény körüli botrány után került ismét előtérbe – a család szerint azonban a kérdés változatlan: mi történik azokkal az ügyekkel, amelyek nem jutnak el a nyilvánosságig.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
